Komáromi László: Az országos népszavazás szabályozásának egyes kérdései. Nr. 2011/35.

A tanulmány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékeinek közös szervezésében, a 2010/2011-ben folyó alkotmányozásról 2011. február 4-én rendezett konferencián elhangzott előadás írásos változata. Négy sajátos európai közvetlen demokratikus hagyomány (a francia, svájci, dán és olasz), valamint a legújabb fejlődési tendenciák rövid bemutatása után az elmúlt bő két évtized magyarországi népszavazási tapasztalatait tárgyalja. Ezt követően a népszavazásnak a magyar politikai és alkotmányos rendszerben betöltendő szerepéről szól, számba véve adottságainkat, népszavazási hagyományunkat és a közvetlen demokratikus intézmények működését befolyásoló egyes társadalmi tényezőket. A választópolgárok által kezdeményezett népszavazás intézménye a képviseleti döntéshozatalt kiegészítő olyan eszköz, amely az egyre erősebben differenciálódott társadalom igényeit hatékonyabb módon tudja kifejezni, mint a népképviseleti választások. Igazi jelentősége egyrészt abban a közvetett hatásban ragadható meg, hogy az állami döntéshozók – egy számukra kedvezőtlen kimenetelű népszavazás megelőzése érdekében – inkább bevonják a döntéshozatalba az érintett referendumképes erőket. Másrészt a választópolgári kezdeményezésű népszavazás eszköze lehet annak, hogy olyan témák is a politikai napirendjére kerüljenek, amelyek a pártpolitika asztalára egyébként nem jutnak el vagy ott elsikkadnak. Megfelelő szabályozás esetén és hosszabb távon alkalmas lehet arra, hogy a demokratikus berendezkedéssel szembeni megcsappant bizalmat a polgárokban helyreállítsa. Ennek szükséges feltétele, hogy a népképviseleti és a közvetlen demokratikus döntéshozatali eljárást az új Alkotmány összehangolja egymással. Ennek érdekében fogalmilag és eljárási értelemben el kell választani egymástól a közvetlen demokratikus döntéshozatal két különböző, ám a magyar szabályozásban keveredő intézményét, a referendumot és a népi iniciatívát, népi iniciatíva esetén pedig lehetőséget kell adni az Országgyűlésnek ellenjavaslat tételére. Ezek után egy mindezen megfontolásokat, a hatályos szabályozást és az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság által elfogadott szabályozási elveket is alapul vevő szöveges javaslat következik. A tanulmány végül röviden reflektál az elfogadott új Alaptörvény népszavazással kapcsolatos szabályaira.

A műhelytanulmány letölthető innen.