Jelen tanulmány az adóvégrehajtási eljárás alá vont vagyon becsértéke megállapításának és annak korrekciójának ismertetésére tesz egy vázlatos kísérletet, szoros összefüggésben a fedezeti elv érvényesülésének problematikájával. Az írás alapfeltevése a fedezeti elv és a becsérték közötti szükségszerűnek tekinthető kapcsolat. Kétségtelen, hogy a fedezet sokkal inkább közgazdasági fogalom szemben a becsérték jogi definíciójával, de a kettő korántsem függetleníthető azon megközelítés alapján, miszerint a kényszerértékesítés mechanizmusa nem vitatottan a normál piaci viszonyoktól merőben eltérő. A foglalás sorrendjét, illetve mértékét ugyanis a fedezeti elv érvényesülése determinálja, amely – a kényszerértékesítés specialitása okán – a becsértéknek a valós forgalmi értékhez történő közelítését igényli. Az alábbi sorok célja annak a bizonyítása, hogy a fedezeti érték és a becsérték meghatározása az egyes vagyoni elemek – különösképp az ingatlan – körében nem automatikus jogalkalmazói döntés, az több tényező mérlegelésének az eredménye. A kérdéskör nem kizárólag a tételes szabályozás mentén kerül terítékre; a témát azon aspektusból is indokolt megvilágítani, hogy az az adóvégrehajtási szabályok megfelelő értelmezése a tisztességes eljáráshoz való jog keretrendszerében – a végrehajtási cselekmények szükséges és arányos voltára tekintettel – miképp lehetséges.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Jóvá nem hagyott tranzakciók esetén a fogyasztói tudattaram figyelembevételével állapítható meg a pénzforgalmi szolgáltató mentesülése.

A mentesüléshez alkalmazásához nem elegendő a károsult magatartásának felróhatósága, hanem a szabályszegés és a kár bekövetkezése tekintetében is fennálló súlyos gondatlanság vizsgálata és megállapítása szükséges.

A súlyos gondatlanság bizonyítása a pénzforgalmi szolgáltatót terheli.

A műhelytanulmány letölthető innen.

This article explores the relationship between the institution of the oath and the right to freedom of conscience, with a focus on Hungarian law and international human rights norms. It analyzes the legal dimensions of freedom of conscience, particularly its elusive and often undefined nature in legal frameworks. The oath, historically rooted in religious tradition, is examined through its evolving role in secular legal systems, raising concerns about potential conflicts with individual conscience, especially for non-religious individuals. The study reviews Hungarian constitutional and legislative approaches, which attempt to reconcile the religious origins of the oath with the modern secular state's obligation to respect religious neutrality and personal beliefs. International case law, including decisions from the European Court of Human Rights, is assessed to highlight the necessity of offering non-religious alternatives to traditional oaths. Ultimately, the essay concludes that while the state may require oaths to ensure loyalty and legal accountability, it must ensure that such obligations do not infringe upon freedom of conscience by allowing equivalent, non-religious alternatives.

The working paper is available for download here.

Az embernek természetes igénye, hogy részt vehessen azokban a döntéshozatali folyamatokban, amelyek a szűkebb vagy tágabb környezetét érintik. E jogok hatékony érvényesítéséhez számtalan információra van szükség, a környezeti elemekre vonatkozó tényleges adatoktól kezdve egészen az ügyfeleket megillető eljárási jogosultságok tartalmának pontos ismeretéig. A környezet és a környezetvédelem fogalmának értelmezését, valamint szabályozásának rövid történeti áttekintését követően jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy miként lehet környezetvédelmi tárgyú közigazgatási hatósági ügyekben érintettként részt venni, és abban a környezetvédelem alakulását hatékonyan formálni.

A műhelytanulmány letölthető innen.