Skip to main content

Kelemen Katalin: Az alkotmánybírák újraválaszthatósága és hivatalviselési ideje. Nr. 2011/5.

A tanulmány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem közös szervezésében, a jelenleg folyó alkotmányozásról 2011. február 4-én rendezett konferencián elhangzott előadás írásos változata. A magyar Alkotmánybíróságról szóló vitákban időről időre felmerül az alkotmánybírák újraválaszthatóságának kérdése. Az eltörlésére irányuló javaslat több oldalról is elhangzott mind politikai, mind jogászi berkekből, és általában a mandátum pár évvel történő meghosszabbításának ötletével párosul. Az elterjedt vélekedés szerint az újraválaszthatóság komoly gátja az alkotmánybírák függetlenségének, befolyással lévén munkájukra, melyet így annak jegyében is folytatnak, hogy azzal jövőt biztosítsanak maguknak az Alkotmánybíróságban első mandátumuk lejárta után is. Vajon egyedül van-e a magyar Alkotmánybíróság ezzel a szabállyal a jogállamok között? Mit mutatnak a külföldi példák, és mit tanulhatunk belőlük? Egy új Alkotmány elfogadása alkalmat ad arra, hogy a kérdést újra végiggondoljuk, és egy jogállamnak legmegfelelőbb megoldást válasszunk az ország számára. A jelenleg hatályos magyar Alkotmány köztudottan szűkszavú az Alkotmánybírósággal kapcsolatban. Ez a hiányosság mindenképpen javításra szorul. Az alkotmánybírák megbízatási idejének az Alkotmányban lenne a helye. De milyen időtartamra szóljon ez a mandátum? Összeférhető-e a magyar rendszerrel egy amerikai mintájú életre szóló kinevezés, vagy a határozott időre szóló mandátum a jobb megoldás? A téma annál is inkább aktuális, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírái 2010 júniusa óta, a 14. Jegyzőkönyv életbelépésével, már nem választhatók újra. Vajon miért döntött úgy az Európa Tanács, hogy eltörli az újraválasztás lehetőségét? A tanulmány ezekre a kérdésekre próbál választ adni.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 3003