A gyülekezési jog korlátainak (általános korlátok, megtiltási okok, feloszlatási okok) bírói és alkotmánybírósági gyakorlatának elemzése elengedhetetlen az alapjog gyakorlati érvényesülésének vizsgálatához. E korlátok megítélése az elmúlt öt-hat évben a joggyakorlatban folyamatosan és jelentősen változott, melynek során egyszerre volt jelen az aktivizmus (kvázi-megtiltási okok kialakítása) és a megszorító értelmezés (a Gytv. megtiltási okainak értékelése során). Az elmúlt évek eseti döntései több kérdést tesznek fel, mint amennyit megválaszolnak: Mennyiben tekinthető a gyülekezési joggyakorlat töretlennek? Levezethetőek-e további megtiltási okok? Mennyiben adhatnak teret a kreatív jogalkalmazásnak a megtiltási okok? Mi a viszonya az általános korlátoknak és a megtiltási okoknak? Megalapozzák az Alaptörvény közösségek, és tagjaik méltóságának védelmét biztosító rendelkezései a gyülekezési jog korlátozását?

A műhelytanulmány letölthető innen.