Jelen írás arra vállalkozik, hogy értékelje az Alkotmánybíróság új hatáskörének, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti „valódi“ alkotmányjogi panasznak az intézményi jelentőségét, valamint a bevezetése óta eltelt néhány éves alkotmánybírósági gyakorlatot. Ennek keretében a dolgozat négy tézisszerűen megfogalmazott kijelentés köré szerveződik. A tanulmány először azt járja körbe, hogy az Alaptörvénnyel létrejött új közjogi rendszer megváltoztatta az Alkotmánybíróságnak az államhatalmi ágak rendszerében betöltött szerepét, amelynek oka a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése. Ezt követően a valódi alkotmányjogi panasz jellege mint utólagos, jogorvoslati jellegű mechanizmus kerül az elemzés homlokterébe. Következő szempontként a dolgozat amellett kíván érvelni, hogy az alkotmányjogi panasz bevezetésével egy új jogág körvonalai látszanak kirajzolódni: az alkotmány eljárásjogé.

És végül egy, az alkotmánybírósági döntésekben többféleképpen megfogalmazott tétel kerül a vizsgálat fókuszába, amely szerint az Alkotmánybíróság nem „szuperbíróság".

A műhelytanulmány letölthető innen.