A Citadella átfogó felújításához kapcsolódóan a városképet 1947 óta meghatározó Szabadság-szobor is restaurálásra került. A szobor talapzatát eredetileg elfoglaló szovjet katona helyét az átépítés nyomán egy kőkereszt foglalja el, új értelmezést adva az emlékműnek. A jelen írás a közterületen megjelenő, vallási vonatkozású jelképek néhány alkotmányjogi vonatkozását tárja fel.
A tanulmány bemutatja a magánjogi jogérvényesítés kialakulásának ívét az Európai Unióban egyes, válogatott eseteken keresztül.
Az Európai Unió versenyjogának magánjogi úton történő érvényesítése – vagyis amikor a versenyszabályok megsértése miatt magánfelek peres úton követelnek elégtételt, tipikusan kártérítést – az elmúlt két évtizedben látványos fejlődésen ment keresztül. A történet azonban nem két, három évtizede kezdődött, hanem az Európai Gazdasági Közösség alapításáig nyúlik vissza. Sőt, ahhoz, hogy megértsük a kifejlődését egészen a kezdetekig vissza kell nyúlnunk. Jelen tanulmányban tekintettel arra, hogy a kötet egyes tanulmányai a részkérdéseket részletesen elemzik, egy történeti áttekintést adunk a fejlődés ívéről, szubjektív, a károsulti nézőpontból bemutatva az egyes, kiválasztott ügyeket.
A biztosítás jogintézménye a modern ipari társadalom kialakulásával párhuzamosan fejlődött, és szorosan összefonódott a veszélyes üzemek terjedésével, amelyek új, objektív alapú felelősségi formákat hívtak életre. A szavatossági (később felelősségi) biztosítás célja az volt, hogy az üzemek anyagi terheit enyhítse és a kockázatokat kiszámíthatóvá tegye, előmozdítva ezzel a gazdasági stabilitást és a károsultak hatékonyabb kielégítését. A tételes jog hiányában a gyakorlat alakította a biztosítási jogot, amely kezdetben csak szűk körben – jellemzően enyhe gondatlanságból eredő deliktuális károkra – nyújtott fedezetet. A kötelező felelősségbiztosítás eszméje éppen e hiányosságok és a társadalmi érdekek összehangolása miatt vetődött fel, de megvalósítása – politikai, gazdasági és szakmai okokból – sokáig váratott magára, amely hiányt a veszélyes üzemi felelősség területén egyéb biztosítási formák segítségével pótolták.
Az Európai Unió Digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) számos gondossági kötelezettséget vezet be az online platformok működésével kapcsolatban, különös tekintettel az ajánlórendszerek átláthatóságára. A tanulmány célja ezen kötelezettségek vizsgálata, különös hangsúlyt fektetve a DSA 27. cikkében foglalt fő paraméterekre. A szabályozás értelmezéséhez releváns szempontokat kínál a P2B rendelet és annak kiegészítő bizottsági iránymutatása is, amely részletesebb útmutatást ad az ajánlórendszerek működésének közlése kapcsán. A tanulmány elemzi a két rendelet közötti összefüggéseket, és értékeli, hogy a P2B előírásai miként segíthetik a DSA gyakorlati alkalmazását. Az átfedések és különbségek feltárása rávilágít a szabályozási koherencia fontosságára, valamint arra, hogy a platformszolgáltatók miként teljesíthetik az átláthatósági követelményeket a felhasználók érdekeinek védelme mellett.
Jelen tanulmány az adóvégrehajtási eljárás alá vont vagyon becsértéke megállapításának és annak korrekciójának ismertetésére tesz egy vázlatos kísérletet, szoros összefüggésben a fedezeti elv érvényesülésének problematikájával. Az írás alapfeltevése a fedezeti elv és a becsérték közötti szükségszerűnek tekinthető kapcsolat. Kétségtelen, hogy a fedezet sokkal inkább közgazdasági fogalom szemben a becsérték jogi definíciójával, de a kettő korántsem függetleníthető azon megközelítés alapján, miszerint a kényszerértékesítés mechanizmusa nem vitatottan a normál piaci viszonyoktól merőben eltérő. A foglalás sorrendjét, illetve mértékét ugyanis a fedezeti elv érvényesülése determinálja, amely – a kényszerértékesítés specialitása okán – a becsértéknek a valós forgalmi értékhez történő közelítését igényli. Az alábbi sorok célja annak a bizonyítása, hogy a fedezeti érték és a becsérték meghatározása az egyes vagyoni elemek – különösképp az ingatlan – körében nem automatikus jogalkalmazói döntés, az több tényező mérlegelésének az eredménye. A kérdéskör nem kizárólag a tételes szabályozás mentén kerül terítékre; a témát azon aspektusból is indokolt megvilágítani, hogy az az adóvégrehajtási szabályok megfelelő értelmezése a tisztességes eljáráshoz való jog keretrendszerében – a végrehajtási cselekmények szükséges és arányos voltára tekintettel – miképp lehetséges.