Butor Gábor: Az építési telek fogalom meghatározásának kérdései az általános forgalmi adózás területén. Nr. 2022/3.

Az általános forgalmi adózás területén az építési telek értékesítésére az egyéb ingatlan értékesítésektől számottevően eltérő szabályozási rezsim vonatkozik, mégis a gyakorlatban jelentős számban merülnek fel olyan esetek, amikor az építési telek fogalmának meghatározása (ideértve különösen az építési telek építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlantól történő elhatárolását) és ezáltal az ügylet helyes adózási következményeinek megállapítása problémát jelent az adóalanyok számára. Az értelmezést nehezíti, hogy az uniós jog a hazai jogalkotó számára – bizonyos korlátok között – szabad kezet biztosít, ezáltal az Európai Bíróság döntései kevés szempontot tartalmaznak az építési telek általános forgalmi adó törvény szerinti fogalmának egyes elemei vonatkozásában. A jelen tanulmány az építési telek uniós jogban, valamint a hazai jogban szereplő fogalmának, illetve az egyes, meghatározó jelentőségű fogalmi elemek kapcsán kialakult hatósági és bírósági joggyakorlat bemutatását célozza.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 459

Tahyné Kovács Ágnes: A biotechnológia jogi szabályozásáról. Nr. 2022/2.

A tanulmány a környezetjog és agrárjog szabályozási metszetében elhelyezkedő génmódosított szervezetek szabad környezetben való alkalmazásának jogi helyzetére világít rá az Európai Unióban. Bemutatja azok megjelenését, a jogi szabályozást megalapozó és kiváltó eseményeket és hatásokat. Rövid áttekintést nyújt a szabályozás ívéről, valamint az Európai Unió Bíróságának vonatkozó jelentősebb döntéseiről A tanulmány lezárása egy jövőbe mutató, tovább-szabályozási kérdésről tudósít, a biotechnológiai legújabb kutatások eredményei okán, amely az Európai Unió elkövetkező két évében szabályozási stratégiai állásfoglalásra vár.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 552

Nagy Attila: A büntetőeljárásban tett tanúvallomásra ható tényezők. Nr. 2022/1.

A bizonyítékok szabad mérlegelésének elve miatt az egyes bizonyítási eszközök között, azok "bizonyító ereje" tekintetében nem állítható fel hierarchia, minden egyes büntetőeljárás során eltérő lehet a jelentőségük. Ennek ellenére az megállapítható, hogy a bizonyítási eljárások során a legnagyobb szerepet a tanúvallomás tölti be. Ugyanakkor a büntetőeljárás során a tanúvallomás bizonyítékként történő értékelése sokszor nehézséget okoz. Ennek okai lehetnek a tanú pszichikai adottságai, illetve tulajdonságai, a büntetőeljárás rá gyakorolt hatása, valamint a hatóságok (bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság) eljáró tagjának fellépése, taktikái és módszerei. A tanulmány a lényegi elemek megragadásával arra kíván rámutatni, hogy milyen hatások befolyásolhatják a tanúvallomásokat és azokat a büntetőeljárás során miként lehet értékelni.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 794