• FŐOLDAL
  • Legfrissebb
  • Évfolyamok
  • Impresszum
  • Szerkesztőbizottság
  • Keresés

Pázmány Law Working Papers


Pázmány Law Working Papers

Erdődy János: A FÉNYŰZÉST KORLÁTOZÓ TÖRVÉNYEK – IUS PUBLICUM ÉS PRIVATUM HATÁRÁN. Nr. 2018/04.

A jobbára a köztársaság korának derekára tehető fényűzést korlátozó törvények elsődleges forrásbázisa nem számottevő; a téma másodlagos irodalmában pedig többféle megközelítés honosodott meg. A történeti tárgyú munkák az egyes törvények tartalmának kronologikus sorrendben való ismertetésével tárgyalják a témát. A jogi feldolgozások hagyományosan vagy tulajdon korlátozásaként tekintetnek ezekre a szabályokra, vagy erkölcsi szabályozót látnak eme törvényekben. Az ókori szerzők megközelítésének áttekintése nyomán megállapítható, hogy a leges sumptuariae szabályozási célja a parsimonia és a tenuitas mint a korai római állam erényeinek folyamatos fenntartása volt. A törvényi szabályok tartalmi áttekintése, valamint a római praxis normarendszereinek elemzése oda vezet, hogy kimutatható: a fényűzést korlátozó törvények akár tulajdoni korlátként, akár erkölcsi szabályozókként való kezelése nem helytelen megközelítés ugyan, azonban nem elegendő a leges sumptuariae maradéktalan értelmezéséhez. A tulajdoni korlátként való felfogás mindezek mellett az anakronizmus problémájához vezet, mivel egyfelől a rómaiak nem így tekintettek ezekre a törvényekre, másfelől a közjog – magánjog elhatárolásának szempontjai is eltérőek voltak.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Gerencsér Balázs Szabolcs: Nyelvi jogok érvényesíthetősége (Probléma-térkép a Nyelvi Charta monitoring alapján). Nr. 2018/03.

A Nyelvi Charta az európai kisebbség- és nyelvvédelem alapdokumentuma. Talán több is annál: globálisan is példamutató, amely a napjainkban is aktuális nyelvi feszültségek helyes kezlésében utat mutat. A szövegében található tagállami kötelezettségek végrehajtása az elmúlt közel húsz évben sokat alakított az egyes államok jogi és jogon túli nyelvvédelmi környezetén. Mégis, mára a végrehajtás gépezetébe mintha proszem került volna: szinte nincs tagállam, amely ne késne (vagy csúsztatna?) a jelentéssel, illetve az egyéni jogvédelem híján nincs lehetősége a Szakértői Bizottságnak önálló lépéseket tenni. Vagy mégis? Hiszen volt már példa Ukrajana esetében, hogy 2014-ben országjelentés nélkül is kiadott véleményt a Szakértői Bizottság, bár éppen ennek az államnak a legaktuláisabb, 2017-es nemzetközi jogi jogsértésére, amely a kisebbségi oktatási jogokat érintette, egy szót sem szólt. A tanulmány ilyen anomáliák mentén próbálja kideríteni, hogy vajon tényleg változás előtt állna a Nyelvi Charta monitoring mechanizmusa? 

A műhelytanulmány letölthető innen.

Veres Zoltán: A pénzügyi ombudsman, mint a fogyasztói jogok védelmének egyik eszköze. Nr. 2018/02.

A pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók jogvédelmének és a szolgáltatók-ügyfelek között felmerülő jogviták alternatív (bíróságon kívüli) rendezésének ma már számos fóruma létezik: 2009 végén az Európai Unió akkori tagállamaiban mintegy 750, ún. ADR (alternative dispute resolution) fórumot gyűjtöttek össze. Ezek között számos államban találkozhatunk a pénzügyi ombudsman elnevezéssel. A magyar jogrendszerben nem egészen egy évig létező pénzügyi jogok biztosa intézmény (2012-2013) megfelelő értékeléséhez érdemes áttekinteni az ombudsman-fogalom és a hozzá kapcsolódó felfogások néhány dilemmáját, valamint néhány külföldi példát. Ezek alapján megállapítható, hogy a pénzügyi ombudsmanok által általában ellátott feladatok jó részét hazánkban a Pénzügyi Békéltető Testület végzi el.
Tekintettel arra, hogy nincs legjobb megoldás, nem annyira a szervezeti forma a lényeg, hanem inkább az, hogy a szolgáltatók is belássák: a fogyasztók hatékony jogvédelme által megalapozott bizalom a piac egészének érdeke is. Ha ebben megvan a konszenzus, a piaci szereplők maguk is létrehozhatnak a felmerülő vitákat rendezni hivatott hatékony, olcsó és gyors fórumokat, mint azt például Németországban a különböző pénzügyi szolgáltatók szövetségeinél láthatjuk.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Révész Balázs – Buzás Péter: A döntés megalapozását szolgáló adatok jogi helyzete. Nr. 2017/21.

A transzparencia és a közhatalmi tevékenység hatékony és befolyástól mentes ellátásához fűződő közérdek közötti egyensúly szempontjából kiemelt szerepe van a döntés megalapozását szolgáló adatoknak. A tanulmány az említett adatok jogi helyzetét elemzi a hatályos jogszabályi keretekre, valamint az azokhoz kapcsolódó jogalkalmazói gyakorlatra tekintettel. Egyrészt arra keresi a választ, hogy mit takar a döntés megalapozását szolgáló adatok fogalma. Másrészt részletesen bemutatja a döntés megalapozását szolgáló adatok fajtáit, megismerhetőségük korlátozásának eseteit, illetőleg a korlátozás alóli kivételeket. Végezetül a tanulmány ismerteti azokat az eljárási jellegű kötelezettségeket, amelyek a közfeladatot ellátó szerveket a döntés megalapozását szolgáló adatok nyilvánosságának korlátozása tekintetében terhelik.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Varga Zs. András: A Szent Korona a magyar Alaptörvényben. Nr. 2018/01.

A vitaanyag (még pontatlan és hiányos jegyzetekkel) az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Alkotmánybíróság és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Szent Korona hazahozatalának 40. évfordulója alkalmából rendezett 2018. január 8-ai közös konferenciájára készült. Először megvizsgálja a Nemzeti hitvallás tizenhetedik érték-kijelentésének (“Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét”) szöveg-történeti előzményeit. Ezt követően megkísérli értelmezni az érték-kijelentés fogalmi összetevőit, illetve – felhasználva az Alkotmánybíróság 22/2016. (XII. 5.) AB határozatának megállapításait – annak közjogi jelentőségét. Ennek során választ keres közbenső kérdésekre is: a „megtestesíti” és „kifejezi” fogalmak jelentésbeli különbsége, az állami folytonosság mibenléte és ennek „alkotmányossága”, a „nemzet egysége” fogalom tartalma, az Alaptörvény Szent-Korona-szabálya és a szentkorona-tan elhatárolása, történeti alkotmányunk és annak vívmányai.

A műhelytanulmány letölthető innen.

További cikkeink...

  • Varga Zs. András: Role of constitutional courts in protection of national/constitutional identity. Nr. 2017/20.
  • Szilágyi Pál: How to define relevant markets in the tourism sector?. Nr. 2017/17.
  • Szilágyi Pál: The evaluation of the Hungarian sector inquiry in the online travel market. Nr. 2017/16.
  • Wágner Tamás: A bányajáradékok és a szelektivitás kritériuma, avagy a MOL állami támogatásának ügye. Nr. 2017/15.
  • Szilágyi Pál: Travel markets and competition law. Nr. 2017/14.
  • Béla Pokol: Der juristokratische Staat (Entstehung, Aspekte, Verzerrungen und Möglichkeiten zur Sublimierung). Nr. 2017/13.
  • Tóth Tihamér: State supported cartels. Nr. 2017/12.
  • Balogh-Békesi Nóra: A telekadó törvényessége egykor és most. Nr. 2017/11.
  • Tamás István Manhertz: The international aspects of constitutional complaint. Nr. 2017/10.
  • Szalai Ákos: A kár mérése – jogi választ kívánó „ténykérdések”. Nr. 2017/09.
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Jog- és Államtudományi Kar

1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.

  • FŐOLDAL
  • Legfrissebb
  • Évfolyamok
  • Impresszum
  • Szerkesztőbizottság