• FŐOLDAL
  • Legfrissebb
  • Évfolyamok
  • Impresszum
  • Szerkesztőbizottság
  • Keresés

Pázmány Law Working Papers


Pázmány Law Working Papers

Pokol Béla: Künstliche Intelligenz: Die Entstehung einer neuen Seinsschicht? (KI – im Spiegel von Nicolai Hartmanns Ontologie). Nr. 2018/12.

The artificial intelligence in the functioning of modern societies is analysed in ontological cathegories based on the ontology of Nicolai Hartmann. By the enhanced artifial intelligence was not modified the hierarchy of the layers of being till now and machine intelligence can be seen as the enhancing of the special human forces. But if the autonom artificial intelligence could be self-organised in a digital platform completely in the future, then as a new evolutionary layer of being could be grasped theoretically. Its distinction from the exisiting layers of being would consist in the fact that this new layer could function without the substructure of the biological and mental entities, and that this new layer of being could intertwine with the physical being layer alone.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Schanda Balázs: Magyarország keresztény kultúrájáról. Nr. 2018/08.

Az Alaptörvény hetedik módosítása szerint „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének alapvető kötelessége.” (R) cikk (4) bekezdés) Az Alaptörvény nem a keresztény vallás, és nem is általában a keresztény kultúra mellett kötelezi el a magyar államot, hanem kifejezetten Magyarország kultúrájának, mint keresztény kultúrának a védelemét rendeli el. Az alkotmányozói cél kétségkívül az volt, erőteljesebb hangsúlyt és védelmet adjon az ország kulturális identitásának, azaz többletet a Nemzeti hitvallásban felhívott keresztény örökséghez képest.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Suri Noémi: Elhatárolási kérdések a Brüsszel-IIa. Rendelet és az európai öröklési rendelet körében. Nr. 2018/07.

A Nejvyšší soud České republiky (Cseh Köztársaság) által 2014. augusztus 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – az ún. Marie Matoušková ügy(ben) – eredményeként indult eljárásban az Európai Unió Bírósága az európai öröklési rendelet   tárgyi hatálya körében végzett jogértelmezést. A jogértelmezés három esetkört foglalt magába: 1.) az öröklési eljárás során az örökösök között létrejött hagyaték felosztására irányuló egyezség minősítését, 2.) az öröklésre vonatkozó intézkedések meghatározását, 3.) az öröklési és végintézkedési képesség mint a természetes személyek személyi állapotával összefüggő kérdés minősítését.
Az EuB által a Matoušková ügyben végzett jogértelmezés valódi jelentősége a Brüsszel-II.a rendelet  és az európai öröklési rendelet tárgyi hatályának elhatárolása. A műhelytanulmány célja a C-404/14. sz. ügy részletes bemutatása révén a két jogforrás körében felmerült ütközőpontok feltárása.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Erdődy János: IUS NATURALE, ID EST GENTIUM? Megjegyzések a klasszikus római jog ius naturale-felfogásához. Nr. 2018/06.

A római jog kutatásában és oktatásában gyakran találkozunk azzal a kérdéssel, hogy mit jelentett pontosan a klasszikus jogászok számára a ius naturale mint normarendszer; milyen jelentőséggel bírt a mindennapi döntéshozatalban, továbbá mi volt a pontos tartalma, illetve miként is hivatkoztak rá a klasszikusok. A cél tehát a ius naturale helyének feltárása a klasszikus jogászok gondolkodásában. Ennek során az első lépés az ulpianusi summa diviso körében való elhelyezés, majd ezt követheti a meghatározást adó forrásszöveg elemzése, az egyes, kardinális jelentőségű szövegelemek etimológiájának vázlatos feltárása. Gyakran felmerülő hivatkozás a ius naturalénak a ius gentiummal való azonosság – az ezzel kapcsolatos megállapítások azonban óvatosságra intenek eme ekvivalencia általános érvényű kinyilvánítása kapcsán.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Szalai Ákos: A csődjog értékelési szempontjai – joggazdaságtani alapösszefüggések. Nr. 2018/05.

Az írás a csődjog kapcsán három kérdésre keres választ. Egyrészt, a csődjog olyan definícióját próbálja adni, amely annak nagyon eltérő megoldásait képes lehet átfogni.  A csődjogot egy a feleket újratárgyalásra ösztönző rendszerként írja le. Ezt az ösztönzőt a csődjog azzal teremti meg, hogy (i) a hitelezőket rosszabb helyzetbe hozza (mint amiben csődeljárás nélkül lennének), és (ii) az egyezkedési folyamat fontos pontjait szabályozza. Másrészt, áttekinti az írás, hogy milyen elvárasokat fogalmaz meg a túladósodott személyek helyzetének rendezése kapcsán a joggazdaságtan. Áttekinti, hogy mely célok állnak ezek közül valóban ellentétben egymással. Harmadrészt, felhívja a figyelmet arra, hogy a kérdés nem az, hogy be kell-e avatkozni az ilyen adósok és hitelezőik viszonyába – a helyes kérdés az, hogy milyen eszközzel tegye ezt a jogrendszer. Röviden számba veszi ezért az, hogy a csődjogi intézményeken kívül milyen jogi alternatívák révén érhetőek el a célok – és ezekhez az alternatívákhoz képest mi a csődjogi megoldás előnye és hátránya.

A műhelytanulmány letölthető innen.

További cikkeink...

  • Erdődy János: A FÉNYŰZÉST KORLÁTOZÓ TÖRVÉNYEK – IUS PUBLICUM ÉS PRIVATUM HATÁRÁN. Nr. 2018/04.
  • Gerencsér Balázs Szabolcs: Nyelvi jogok érvényesíthetősége (Probléma-térkép a Nyelvi Charta monitoring alapján). Nr. 2018/03.
  • Veres Zoltán: A pénzügyi ombudsman, mint a fogyasztói jogok védelmének egyik eszköze. Nr. 2018/02.
  • Révész Balázs – Buzás Péter: A döntés megalapozását szolgáló adatok jogi helyzete. Nr. 2017/21.
  • Varga Zs. András: A Szent Korona a magyar Alaptörvényben. Nr. 2018/01.
  • Varga Zs. András: Role of constitutional courts in protection of national/constitutional identity. Nr. 2017/20.
  • Szilágyi Pál: How to define relevant markets in the tourism sector?. Nr. 2017/17.
  • Szilágyi Pál: The evaluation of the Hungarian sector inquiry in the online travel market. Nr. 2017/16.
  • Wágner Tamás: A bányajáradékok és a szelektivitás kritériuma, avagy a MOL állami támogatásának ügye. Nr. 2017/15.
  • Szilágyi Pál: Travel markets and competition law. Nr. 2017/14.
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Jog- és Államtudományi Kar

1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.

  • FŐOLDAL
  • Legfrissebb
  • Évfolyamok
  • Impresszum
  • Szerkesztőbizottság