Ebben a rövid írásban az ÁKR lektorálása során szerzett tapasztalataimról referálok. Elsőként a lektorok feladatait mutatom be általánosságban, majd a fordítás egyenértékűségének kérdését tárgyalom. Végül példákon keresztül szemléltetem az ÁKR lektorálási szempontjait és kihívásait.
Azon államok számára, akik részesei az 1951. évi Genfi Egyezménynek, nemzetközi jogi kötelezettségük, hogy biztosítsák a visszaküldés és kiutasítás tilalmából fakadó védelmet a menekültek számára. Mindazonáltal, számos alkalommal fordult elő az elv visszás alkalmazása, amellyel az Emberi Jogok Európai Bírósága is foglalkozott. Jelen cikk célja, hogy bemutassa az tilalom határait és kapcsolódási pontjait az Emberi Jogok Európai Egyezményével.
Az elmúlt évtizedben világszerte megnövekedett a fegyveres konfliktusok száma, amellyel egyidejűleg drasztikusan megemelkedett a menekültek száma is. Ez a jelenség nagy hatást gyakorolt az Európai Unióra is, minekután 2015-re a menekült kérelmek száma elérte az 1,3 milliót. Ennek eredményeként a politikában és a médiában napi szinten egyre többet hallhattunk a menekült és bevándorló terminusok egymást átfedő hivatkozására. Mivel jogilag e fogalmak más tartalommal bírnak, jelen tanulmány célja tisztázni, hogy a nemzetközi közösség az 1951. évi Genfi Egyezmény szerint kit tekint menekültnek.
Product quality is one of the most significant questions for consumers, lawyers as well as the lawmakers. It correlates to several field of law, such as consumer law, environmental law, criminal law and even constitutional law. In case of member states, the European law also regulates this issue. So it is worth taking a look at the topic in order to understand how it can contribute to our daily life. In my essay, I focus on the notion and its relationship with European Consumer Law. Firstly, I analyze the notion, then I try to find the common points with MEQR. My goal is to prove that this issue has a major effect on European Consumer Law, for this reason, I also refer to the case law in order to support my thesis.
A menekültválság, illetve az azzal kapcsolatban elfogadott kvóták nyomán ismét felszínre kerültek a tagállamok, valamint az uniós intézmények közötti ellentétek.
Ugyanis ennek alapján valamennyi tagállam köteles lenne meghatározott számú menekültet befogadni. A döntést számos, főleg közép-európai ország vitatta, ezek közül Magyarország és Szlovákia keresetet nyújtott be az Európai Bíróságon. A tanácsi határozattal szembeni legfőbb érv, hogy ultra vires jellegű: az uniós intézmények túllépik a Szerződésben lefektetett kereteket.
Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy az uniós jog alapján elő lehet-e írni a tagállamoknak, hogy akaratuk ellenére idegen állampolgárokat telepítsenek le a területükön. Álláspontom szerint mindezt az alkotmányos identitás, illetve a szuverenitás kérdése felől célszerű megközelíteni. Ezzel kapcsolatban figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az Európai Unió már több mint egy átlagos nemzetközi szervezet, az uniós intézmények és a tagállamok közötti együttműködés sokkal mélyebb. Éppen ezért a fenti fogalmakat ebben a kontextusban kell megvizsgálni.
Vajon milyen mozgásterük van a tagállamoknak?