Az Európai Unió jogalkotó szervei 2016-ban a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozás teljesen új keretét alakították ki. A személyes adatok védelmét szolgáló 2016/679 számú általános rendelet, valamint a bűnügyi adatok kezeléséről és védelméről szóló 680/2016 számú irányelv 2018. május 25-től lesz alkalmazandó. Az általános adatvédelmi rendelet egyes szabályaival több írásban is foglalkozunk. A sorozat jelen, második részében két új alapelvet, a beépített és az alapértelmezett adatvédelem elvét, ezek viszonyát az elszámoltathatóság elvéhez (accountability), valamint az adatvédelmi incidensek bejelentésének kötelezettségét vizsgáljuk.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Az Európai Unió jogalkotó szervei 2016-ban a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozás teljesen új keretét alakították ki. A személyes adatok védelmét szolgáló 2016/679 számú általános rendelet, valamint a bűnügyi adatok kezeléséről és védelméről szóló 680/2016 számú irányelv 2018. május 25-től lesz alkalmazandó. Az általános adatvédelmi rendelet egyes szabályaival több írásban is foglalkozunk. Az első írásban a jogalkotói célokkal és kiemelten az adatok hordozhatóságával (data portability), mint új érintetti jogosultsággal, valamint az előzetes adatvédelmi hatásvizsgálattal foglalkozunk.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Az Alaptörvény a rendszerváltozás, a magyar alkotmányos hagyomány, a magyar alkotmányjogi szabályozás és a magyar jogalkalmazói gyakorlat közös, szimbolikus, normatív és politikai metszéspontjában jelent meg alig több mint öt évvel ezelőtt. . Ha tehát az állam – a magyar állam – és a közigazgatás – a magyar állami hatalomgyakorlás – alaptörvényi megjelenését kívánjuk bemutatni, akkor több szempontot kell szemünk előtt tartanunk (normatív, szociológiai, történeti). A többszempontú megközelítés arra enged következtetni, hogy államtudományi – és talán természetjogi értelemben is – az Alaptörvénnyel valósul meg, de legalábbis ekkor fejeződik be a rendszerváltozás.

A műhelytanulmány letölthető innen.

2014 a választások éve volt Magyarországon. A rendszerváltás óta nem fordult elő ugyanis olyan, hogy egy naptári éven belül három különböző országos szintű választást tartottak volna hazánkban. Az Alaptörvény elfogadása egyértelműen szükségessé tette – annak ellenére, hogy az Alaptörvény nem tartalmaz a parlament létszámára vonatkozó szabályt – új választási törvény megalkotását. A gyökeresen átalakított parlamenti választási szabályok szerint megtartott országgyűlési választásokkal szemben azonban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övt.) módosítását az Alaptörvény hatályba lépése nem indokolta. Ennek ellenére 2014-ben az újonnan megalakuló Országgyűlés egyik első lépéseként jelentős mértékben módosította az Övt.-t, elsősorban annak a fővárosi közgyűlés megválasztására vonatkozó szabályait, amivel szemben számos szakmai, illetve politikai kritika fogalmazódott meg.

A műhelytanulmány letölthető innen.