SCHANDA Balázs: Religious life in exception. The impact of the COVID-19 pandemic to the exercise of religion in Hungary. Nr. 2021/03

The paper provides for a brief overview of the impact of the COVID-19 pandemic to the religious life of Hungary. Religious communities are generally exempted from restrictions, but their internal regulations adhere to the public limitations. Policies, however, show remarkable differences between denominations from almost normal public worship regimes to entirely on-line religious activities.

The working paper is available for download here.

 
 
 
  • Találatok: 1204

Barnóczki Dávid: A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentése az Európai Unióban. Nr. 2021/02

Az emberiséget történelme során végig kísérik a különböző válságok. Nincs ez másképpen korunkban sem. A 2008-as pénzügyi krízist követően a világnak most a koronavírus járvány okozta sokkal kell szembenéznie, amely nem csak a gazdaság visszaesésében, hanem emberéletekben is mérhető. Az efféle helyzetekben az egyes államok a piaci szereplőket többek között közpénzekből megvalósuló segítségnyújtás révén kívánják talpra állítani. Az Európai Unió (továbbiakban: EU) a 2008-as financiális recesszió után már nagytapasztalattal rendelkezik az ilyen típusú állami támogatások tekintetében, ennek következtében érdemes az ezzel kapcsolatos uniós szabályozás és gyakorlat jellemzőit ismertetni.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 971

OROSZI Fanni: The Hybrid Role of Platforms, with Special Regard to Amazon. Nr. 2021/01

E-commerce is growing on an everyday basis, and there is one undertaking which became the denominator of the impact made by digital marketplaces and e-commerce on brick and mortar businesses. This undertaking is Amazon. With its unique business structure, Amazon is not one of many. Apart from having a hybrid role as a platform service provider and a retailer, it is also active in other business lines. Although it was not in the centre of antitrust authorities’ attention before, now it could be the time for authorities on both sides of the Atlantic to assess the tech giant’s hybrid role.

The working paper is available for download here.

 
 
  • Találatok: 1037

Schanda Balázs: A keresztény kultúrán alapuló értékrend szerinti nevelés kérdése. Nr. 2020/16.

A keresztény kultúra védelmének parancsa már 2018-ban, az Alaptörvény hetedik módosításával kapott alkotmányos rangot. 2020 végén az Alaptörvény kilencedik módosítása a gyermekek jogaihoz kapcsolva akként rendelkezik, hogy Magyarország biztosítja a gyermekeknek az ország keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést. Továbbra sem vallási jellegű előírásról vagy nevelésről van szó, hanem egy adott kulturális hagyományhoz való ragaszkodásról. Ugyanakkor a hagyományon túl az új rendelkezés egy értékrend közvetítését is várja - ennek meghatározása, a keresztény hithez, erkölcshöz és hagyományhoz való viszonya tisztázást igényel. Az írás néhány németországi példát hoz arra, hogy közoktatási-nevelési célok miként jelenhetnek meg alkotmányos szinten.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 1639

Liktor Zoltán Attila: Mégiscsak egy család a kettő? – A Habsburg-ház „két ágának” egysége a 16. század derekán a családi egyezségek és végrendeletek tükrében – és ennek jelentősége a magyar alkotmánytörténet szemszögből. Nr. 2020/15.

Miksa főherceg és Mária infánsnő frigye (1548) az első állomása volt annak a 17. század második feléig (1666) kitartó házasság sorozatnak, amely Bécs és Madrid között szorosra fűzte a politikai együttműködést. A 16. század derekán lezajlott „osztozkodás” ellenére mégis azt mondhatjuk, hogy a politikai- és a hadi egymásrautaltság, a török és francia kérdés, a katolikus-protestáns ellentétek, továbbá a spanyol trónbetöltés rendje és gyermekáldás alakulása a spanyol ágban az egész 16–17. században viszonylag nagy állandóságot mutató tényezők voltak. Az irodalomban általában vallott és bevett álláspontot – miszerint két, egymástól teljesen független, önálló ágról lehet beszélni – némileg árnyalja a családi összeköttetések intenzivitása és a politikai – sokszor személyes jellegű – együttműködés, mint például a főhercegi pár spanyolországi kormányzósága. Amint az kimutatható, a család ilyetén kötődése a Spanyol Monarchiához a magyar alkotmányfejlődésre is hatással volt. Ezek tükrében a „spanyol” és az „osztrák” jelzőket nyugodtan idéző vagy zárójelbe lehetne tenni. Egy Habsburg-ház, két monarchia…

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 1172