A Nyelvi Charta az európai kisebbség- és nyelvvédelem alapdokumentuma. Talán több is annál: globálisan is példamutató, amely a napjainkban is aktuális nyelvi feszültségek helyes kezlésében utat mutat. A szövegében található tagállami kötelezettségek végrehajtása az elmúlt közel húsz évben sokat alakított az egyes államok jogi és jogon túli nyelvvédelmi környezetén. Mégis, mára a végrehajtás gépezetébe mintha proszem került volna: szinte nincs tagállam, amely ne késne (vagy csúsztatna?) a jelentéssel, illetve az egyéni jogvédelem híján nincs lehetősége a Szakértői Bizottságnak önálló lépéseket tenni. Vagy mégis? Hiszen volt már példa Ukrajana esetében, hogy 2014-ben országjelentés nélkül is kiadott véleményt a Szakértői Bizottság, bár éppen ennek az államnak a legaktuláisabb, 2017-es nemzetközi jogi jogsértésére, amely a kisebbségi oktatási jogokat érintette, egy szót sem szólt. A tanulmány ilyen anomáliák mentén próbálja kideríteni, hogy vajon tényleg változás előtt állna a Nyelvi Charta monitoring mechanizmusa? 

A műhelytanulmány letölthető innen.

A pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók jogvédelmének és a szolgáltatók-ügyfelek között felmerülő jogviták alternatív (bíróságon kívüli) rendezésének ma már számos fóruma létezik: 2009 végén az Európai Unió akkori tagállamaiban mintegy 750, ún. ADR (alternative dispute resolution) fórumot gyűjtöttek össze. Ezek között számos államban találkozhatunk a pénzügyi ombudsman elnevezéssel. A magyar jogrendszerben nem egészen egy évig létező pénzügyi jogok biztosa intézmény (2012-2013) megfelelő értékeléséhez érdemes áttekinteni az ombudsman-fogalom és a hozzá kapcsolódó felfogások néhány dilemmáját, valamint néhány külföldi példát. Ezek alapján megállapítható, hogy a pénzügyi ombudsmanok által általában ellátott feladatok jó részét hazánkban a Pénzügyi Békéltető Testület végzi el.
Tekintettel arra, hogy nincs legjobb megoldás, nem annyira a szervezeti forma a lényeg, hanem inkább az, hogy a szolgáltatók is belássák: a fogyasztók hatékony jogvédelme által megalapozott bizalom a piac egészének érdeke is. Ha ebben megvan a konszenzus, a piaci szereplők maguk is létrehozhatnak a felmerülő vitákat rendezni hivatott hatékony, olcsó és gyors fórumokat, mint azt például Németországban a különböző pénzügyi szolgáltatók szövetségeinél láthatjuk.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A transzparencia és a közhatalmi tevékenység hatékony és befolyástól mentes ellátásához fűződő közérdek közötti egyensúly szempontjából kiemelt szerepe van a döntés megalapozását szolgáló adatoknak. A tanulmány az említett adatok jogi helyzetét elemzi a hatályos jogszabályi keretekre, valamint az azokhoz kapcsolódó jogalkalmazói gyakorlatra tekintettel. Egyrészt arra keresi a választ, hogy mit takar a döntés megalapozását szolgáló adatok fogalma. Másrészt részletesen bemutatja a döntés megalapozását szolgáló adatok fajtáit, megismerhetőségük korlátozásának eseteit, illetőleg a korlátozás alóli kivételeket. Végezetül a tanulmány ismerteti azokat az eljárási jellegű kötelezettségeket, amelyek a közfeladatot ellátó szerveket a döntés megalapozását szolgáló adatok nyilvánosságának korlátozása tekintetében terhelik.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A vitaanyag (még pontatlan és hiányos jegyzetekkel) az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Alkotmánybíróság és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Szent Korona hazahozatalának 40. évfordulója alkalmából rendezett 2018. január 8-ai közös konferenciájára készült. Először megvizsgálja a Nemzeti hitvallás tizenhetedik érték-kijelentésének (“Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét”) szöveg-történeti előzményeit. Ezt követően megkísérli értelmezni az érték-kijelentés fogalmi összetevőit, illetve – felhasználva az Alkotmánybíróság 22/2016. (XII. 5.) AB határozatának megállapításait – annak közjogi jelentőségét. Ennek során választ keres közbenső kérdésekre is: a „megtestesíti” és „kifejezi” fogalmak jelentésbeli különbsége, az állami folytonosság mibenléte és ennek „alkotmányossága”, a „nemzet egysége” fogalom tartalma, az Alaptörvény Szent-Korona-szabálya és a szentkorona-tan elhatárolása, történeti alkotmányunk és annak vívmányai.

A műhelytanulmány letölthető innen.