A jogtudományi irodalom általánosan elterjedt megközelítés szerint a kártérítés mértéke kapcsán jogi kérdés az, hogy adott sérelem kárnak (vagy sérelemdíj alapját szolgálló személyiségi jogsértésnek) számítson-e, míg az ilyen módon lehatárolt sérelem „értékének”, „árának” a meghatározása a „szakértők” dolga. Ez utóbbi „ténykérdés”. A mostani írás arra tesz kísérletet, hogy ezt a jogkérdés – ténykérdés dichotómiát oldja, és megmutassa, hogy azon kérdések jó része, amely tipikusan a szakértőkre marad elég fontos, jogilag is releváns problémákat tartalmaz. Mivel ezeket a jogalkalmazók (mindenekelőtt: a bírók) a szakértőkre hagyják, igazából jogi döntéseket delegálnak rájuk. Tegyük hozzá: úgy, hogy sokszor ezt fel sem ismerik.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Az új magyar jogi terminológia szerint a nem-vagyoni kár nem kár. Amennyiben sérelem nem vagyoni értékcsökkenést okoz, akkor sérelemdíjat lehet megállapítani – feltéve, hogy személyiségi jog sérül. Ez a megközelítés eltér sok más jog és a joggazdaságtan megközelítésétől, amely az ilyen sérelmeket is kárnak tekinti. Ugyanakkor nem állítja, hogy minden sérelem kompenzációt kell, hogy maga után vonjon. Az írás azt vizsgálja, hogy a joggazdaságtan – alapvetően a prevencióra fókuszáló – megközelítése szerint milyen indokok szólhatnak amellett, hogy a személyiségi jogsértéseket és a vagyoni károkat külön kezeljük, illetve, hogy a nem-vagyoni sérelmeknek csak egy körét ismerje el megtérítendőnek a polgári jog.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Ebben a rövid írásban az ÁKR lektorálása során szerzett tapasztalataimról referálok. Elsőként a lektorok feladatait mutatom be általánosságban, majd a fordítás egyenértékűségének kérdését tárgyalom. Végül példákon keresztül szemléltetem az ÁKR lektorálási szempontjait és kihívásait.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Azon államok számára, akik részesei az 1951. évi Genfi Egyezménynek, nemzetközi jogi kötelezettségük, hogy biztosítsák a visszaküldés és kiutasítás tilalmából fakadó védelmet a menekültek számára. Mindazonáltal, számos alkalommal fordult elő az elv visszás alkalmazása, amellyel az Emberi Jogok Európai Bírósága is foglalkozott. Jelen cikk célja, hogy bemutassa az tilalom határait és kapcsolódási pontjait az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

A műhelytanulmány letölthető innen.