A hírnév- és becsületvédelem értelmezése a közéleti szereplést a hírnévvédelem hatókörét automatikusan csökkentő körülményként veszi figyelembe. Ezt követeli meg a demokratikus berendezkedés egyik alapvető játékszabálya; a közügyek nyílt vitatása egy bizonyos határig fontosabb érdek, mint a kritizált egyén személyiségi jogainak védelme. Az 1994 óta gyarapodó alkotmánybírósági gyakorlat, a rendes bíróságok döntései, a Ptk. 2013-as elfogadása által létrejött új szabályozás, valamint az alkotmányjogi panasz lehetőségének megnyílta nyomán sokasodó AB-döntések kirajzolják a terület legfontosabb kérdéseire adható azon válaszokat, amelyeket egy modern, a szólásszabadság és a személyiségi jogok egyensúlyának meghatározását célzó jogrendszerben a felmerülő kérdésekre adni lehet. Hosszú távra érvényes konklúzió a terület eleve mindenkor gyors változásai, valamint a 2018. nyári jogalkotási eredmények miatt a részkérdések tekintetében nem rögzíthető, de a személyiségi jogok védelme és a közügyek vitáinak szabadsága közötti egyensúly felállításához szükséges fő szempontok már azonosítottak, az egyes ügyek eldöntésekor alkalmazandó elvek pedig szilárd és kiforrott formában, kellő részletezettséggel állnak rendelkezésre. A tanulmány ezek áttekintését és rendszerbe gyűjtését célozza.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Magyarország 2007-ben ratifikálta az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezményét (a továbbiakban: CRPD). A tanulmány célja annak vizsgálata, hogyan haladt előre az elmúlt évtizedben hazánkban a CRPD jogi követelményrendszerének átültetése és politikai üzenetének átvétele, különös tekintettel az egyezmény egyes kulcsjelentőségű cikkeinek vonatkozásában. A tanulmány első részében a CRPD struktúráját, belső összefüggésrendszerét mutatom be, melynek megértése nélkülözhetetlen előfeltétele az egyes cikkek megfelelő értelmezésének, átültetésének. Ezt követően két, az egyezmény szempontjából alapelvi szempontból is alapvető jelentőségű cikk (a fogyatékos személyek törvény előtti egyenlőségéről szóló 12. cikk valamint a fogyatékos személyek önálló életvitelhez és közösségi életbe való befogadásához való jogáról szóló 19. cikk) hazai implementációjának státuszát elemzem. Majd e két cikk konzisztens végrehajtásának lehetőségeit tárgyalom a CRPD céljainak, alapelvi szintű követelményrendszerének fényében.  (A kézirat lezárva 2018. január 1-én.)

A műhelytanulmány letölthető innen.

Jelen cikk elsősorban az elbukó vállalkozások (failing firm) összefonódása során felmerülő kérdéseket és az ezzel kapcsolatos versenyjogi gyakorlatot igyekszik röviden feltárni. A failing firm doktrína, illetve védekezés a fúzió-kontroll egy speciális esete, amely csak kivételesen alkalmazható. Ezen összefonódások mind a jog mind a közgazdaság szempontjából nagyobb figyelmet igényelnek. A cikk először áttekinti az elbukó vállalkozás doktrínájának célját, amely után részletesen foglalkozik az elbukó vállalkozással, mint jelenséggel. Ezt követően az Egyesült Államok és az Európai Unió álláspontját foglalja össze. Végezetül az esetleges magatartási és szerkezeti megoldásokat tekinti át.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A diplomáciai futár mentessége kevéssé feltárt terület a nemzetközi jogban. A futár védelme a funkcionalitásból eredő, a szabad érintkezés jogához kapcsolódó szabály. A diplomáciai futár mentességének kezdete és vége attól függ, hogy hivatalos, vagy ad hoc futárról beszélünk. A hivatalos futár mentességének kezdete és vége a fogadó állam területére történő belépés, illetve kilépéshez kapcsolódik, míg az ad hoc futár védelme a futárcsomag felvételéhez és leadásához kapcsolódik. A különbségtétel indoka, hogy a hivatalos futár általában a küldő államból indul, míg az ad hoc futár rendszerint már a fogadó állam területén tartózkodik. Mindennek jelentősége leginkább akkor lehet, ha a futárt feladata ellátás közben feltartóztatják.

A műhelytanulmány letölthető innen.