Az alkotmánybírósági esetjog átláthatóságát és megértését jelentős mértékben megkönnyíti az elvi tételek kiemelése, ezért a német Szövetségi Alkotmánybíróság minden határozata előtt feltünteti az elvi tételeket. Az Alkotmánybíróság a korai gyakorlatában kiemelte a döntései alapjául szolgáló elvi tételeket, az idei évben pedig ismét felmerült az elvi tételek kiemelése szükségességének kérdése. Ez a rövid írás azt mutatja be, hogy mit jelent az elvi tétel fogalma, milyen funkciókkal rendelkezik, és mi következik mindebből az elvi tételek alkotmánybírósági gyakorlatban való kiemelése esetén.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Ez a módszertani írás azokat a közgazdasági fogalmakat, módszereket igyekszik összegyűjteni, és bemutatni, amelyek a jogi munkába, illetve a jog gazdasági elemzésében igazán fontosak lehetnek. Áttekinti a racionális döntések modelljeit, a piaci működés alapelveit, a pénzpiac működését, és a makroökonómia (a gazdaságpolitika) alapjait. Az írást a napjainkban egyre népszerűbb korlátozottracionalitás-modellek bemutatása – és a racionalitás-modellel való kapcsolatnak tárgyalása zárja.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Az adóztatási hatalommal bíró állam és az adófizetők viszonya történelmileg egy hierarchikus kapcsolat, amelyben hagyományosan az állam, illetve az államot képviselő adóhatóság rendelkezett többletjogosultságokkal. A modern adórendszerekben a legutóbbi évtizedek jelentős változás következett be és kialakulófélben van egy alapvetően a partnerségen alapuló viszonyrendszer, amely nem a szankcionálással motivál adófizetésre, hanem a segítő, támogató koncepciójával. Az adójogviszony sok évszázados vertikális struktúrája horizontális irányba mozdult el. Az állami adóztatásnak emellett számos egyéb korlátja is van, amely korlátok jogokként jelennek meg adózói oldalon. Rövid értekezésemben ezen korlátokat érintőlegesen megemlítve kívánok rávilágítani az ebben rejlő anomáliákra, különös tekintettel a magyar adóeljárást illetően.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Jelen cikk a krízis kartellekkel kapcsolatos kérdéseket és versenyjogi gyakorlatot igyekszik röviden feltárni. Gazdasági válság idején bizonyos szektorok esetében a vállalkozások néha úgy próbálnak fennmaradni, hogy kartellt hoznak létre, amely azonban csak kivételes esetben igazolható. A cikk először áttekinti általánosságban a pénzügyi válság idején felmerülő általános problémákat, amelyek után részletesen foglalkozik a krízis kartellekkel, mint jelenséggel. Ezt követően ezen speciális megállapodásoknak a kialakulását foglalja össze, amely után az Európai Unióban felmerülő néhány jogeseten keresztül mutatja be azok természetét. Kitér az Európai Unió jelenlegi kartelleket érintő szabályozására, különösen a tilalom alóli mentesülés feltételeire. Végezetül az esetleges krízis kartellek lehetséges alternatíváit tekinti át.

A műhelytanulmány leölthető innen.