A tanulmány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem közös szervezésében, a jelenleg folyó alkotmányozásról 2011. február 4-én rendezett konferencián elhangzott előadás írásos változata. Az elemzés a kormányforma fogalmát orientáló hatalommegosztás rendszerével kapcsolatos rövid vizsgálódással kezdődik, ezt követően számba veszi azokat a – kormányforma fogalmához kapcsolható – szabályozási pontokat, amelyeken a készülő alkotmány a fennálló rendszerhez képest változtatni kíván, különös figyelmet fordítva az Országgyűlés feloszlatásával, illetve a bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos javaslatokra. A szerző azt tartja döntő jelentőségűnek, hogy a 2006. őszi események közjogi megítélése, illetve a miniszterelnök lemondásának gyakorlati tapasztalatai hogyan motiválták az új alkotmány koncepciójának kidolgozóit az Országgyűlés feloszlatása és a bizalmatlansági indítvány újraszabályozása során. A tervezett változtatásokhoz kapcsolódva az írás felhívja a figyelmet arra, hogy a köztársasági elnök megválasztásának fenntartani kívánt rendszere, ehhez kapcsolódva pedig az államfői tisztség legitimációja alkotmányjogi szempontból kevéssé, illetve csak ad hoc jelleggel alkalmas arra, hogy a tisztséget bármikor betöltő személy az alkotmányozók szándéka szerint az államfőnek szánt közjogi szerepet betöltse. A szerző – az alkotmány koncepciója által kijelölt irányra tekintettel – olyan konkrét javaslatokat tesz, amelyek az alkotmányos intézmények törékeny egyensúlyát a koncepcióban található változások mentén is képesek biztosítani.

A műhelytanulmány letölthető innen.