Skip to main content

Kiss Mónika Dorota: A közvetlen helyi önkormányzáshoz való jog helye az új Alkotmányban. Nr. 2011/8.

A tanulmány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem közös szervezésében, a jelenleg folyó alkotmányozásról 2011. február 4-én rendezett konferencián elhangzott előadás írásos változata. A közvetlen helyi önkormányzáshoz való jog alapvető eszköze a helyi népszavazás, amely hatáskörgyakorlásával – a választópolgárok által közvetlenül – helyi önkormányzati döntés realizálódik. Jelentőségénél fogva alkotmányi szinten szükséges szabályozni a közvetlen helyi önkormányzás jogának. Ezt az az egységtelen önkormányzati gyakorlat is mindinkább szükségessé teszi, amely a helyi népszavazás jogintézményével kontextusban a településeinken differens módon alakult ki. A helyi önkormányzáshoz való jog közvetetten – a képviselő-testületen keresztül –, illetőleg közvetlenül – a helyi népszavazás hatáskörgyakorlásával – valósulhat meg. Ebből kifolyólag a két hatalomgyakorlási mód, bár az utóbbi kivételes módja a helyi önkormányzásnak, azonos szinten kezelendő. Úgy tűnik azonban, hogy ez a kívánalom pusztán elvi szinten létezik, mert a normatív szabályozás jelenleg nem tölti ki elégséges tartalommal a helyi népszavazás alapvető, garanciális jelentőségű kérdéseit: az ügydöntő és a véleménynyilvánító eredményt, a helyi népszavazási eredmény moratóriumi időszakát, valamint ehhez kapcsolódóan a népszavazási tárgy önkormányzati döntéshozatalban betöltő „térfoglaló” szerepét.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 3235