Osztovits András: A bíróságok az új Alkotmányban. Nr. 2011/7.
A tanulmány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem közös szervezésében, a jelenleg folyó alkotmányozásról 2011. február 4-én rendezett konferencián elhangzott előadás írásos változata, amely a Legfelsőbb Bíróság elnökének hivatalos álláspontját ismerteti a készülő új Alkotmánynak a bíróságokat érintő rendelkezéseiről. Három kérdéskört jár körül: a bírósági szervezetrendszert, a joggyakorlat egységesítésének módját és a jogorvoslathoz való jogot. A szervezetrendszer átalakításának eddig nyilvánosságra került legkonkrétabb javaslata az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtése. Ennek előnyei ismertek, a kívánt cél elérése érdekében azonban számos koncepcionális-szervezeti kérdést kell még tisztázni. Folyamatos elméleti és gyakorlati vitára adott okot az elmúlt években a jogegységi eljárás hatályos szabályozása: az alsófokú bíróságok számos kérdésben várnak egyértelmű iránymutatást a Legfelsőbb Bíróságtól, a jogegységi határozat azonban – figyelemmel az Alkotmánybíróság vonatkozó jogértelmezésére – nem keletkeztethet új jogokat és kötelezettségeket. Ezzel szorosan összefügg a perorvoslati rendszer alkotmányos kereteinek meghatározása. A nyugat-európai országok legfelsőbb bíróságai a joggyakorlat egységesítő tevékenységüket kizárólag a konkrét, egyedi ügyekben meghozott ítéleteiken keresztül végzik. A magyar Alkotmánybíróság 2004-ben megsemmisítette a Pp.-nek a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó szabályait, amik éppen ezt a modellt teremtették meg Magyarországon. Úgy tűnik tehát, hogy az új Alkotmányban pontosabban kell majd meghatározni a jogorvoslathoz való jog korlátozásának lehetséges eseteit.
- Hits: 3206