Chronowski Nóra: Az alapjogvédelem globális, európai és hazai trendjei. Nr. 2011/26.

A tanulmány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem közös szervezésében, a jelenleg folyó alkotmányozásról 2011. február 4-én rendezett konferencián elhangzott előadás írásos változata. Az előadás alapján kidolgozott tanulmány figyelembe veszi az alkotmányozási folyamat alakulását, azaz nem szorítkozik csupán az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottsága által kidolgozott koncepció 7-8. pontjában körvonalazott alapjogi általános rendelkezések vizsgálatára, hanem – az európai alapjogvédelem fejlődési irányainak kontextusában – elemzi az ún. alaptörvény-tervezet egyes alapjogi cikkeit is. (1) Az emberi jogok vagy alapjogok elismerése és megfelelő védelmének biztosítása a 20. század egyik legfontosabb követelményeként jelent meg a joguralom és jogállamiság keretei között. Az EJEE alapgondolata, hogy a szerződő kormányok a politikai hagyományok, eszmények, a szabadság és a jog uralma közös, európai örökségével rendelkeznek. Az EJEE célja tehát az volt, hogy közös nevezőt, minimum-standardot hozzanak létre, amit azután mindegyik tagállamon azonos szempontok alapján lehet számon kérni. (2) Az EUSz. 6. cikke az Unió alapjogi standardját tartalmazza, amelynek három pillére az Alapvető Jogok Chartája, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Római Egyezmény (EJEE), és az alapjogoknak az uniós jog általános elveként való elismerése. Az alapjogi standard az Unió intézményeire és tagállamaira egyaránt kötelező. A Charta a Lisszaboni Szerződéssel a primer uniós jog részévé vált. Ez az Unió (alkotmányos) fejlődése szempontjából kulcsfontosságú reform, amely egyértelművé teszi, hogy az EU eltér minden más államközi együttműködéstől, mivel a polgárok uniója – vagyis a Charta alapján az uniós polgárok a „tulajdonosai”. (3) A hatályos Alkotmány 8. §-a tartalmazza az alapjogokra vonatkozó általános szabályokat. A tömör generálklauzulából a magyar alapjogvédelmi standardra vonatkozóan négy lényeges következtetés adódik: útmutatást ad az alapjogi jogalanyiság, az állam objektív és szubjektív alapjogvédelmi kötelessége, a törvényi szabályozás követelménye és az alapjog-korlátozás határai tekintetében. Az Alkotmánybíróság döntései a magyar alapjogvédelem alkotmányi követelményeit az európai alapjogi standarddal összhangban fejlesztették. (4) Az elemzés célja annak feltárása, hogy az alkotmánykoncepcióban és az alaptörvény-tervezetben megfogalmazott alapjogi standard milyen viszonyban áll az európai standardokkal és a rendszerváltás óta kiépült magyar demokratikus jogállam alapjogvédelmi szintjével.

A műhelytanulmány letölthető innen.