Fodor László: Természeti tárgyak egy új alkotmányban. Nr. 2011/21.

A tanulmány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem közös szervezésében, a jelenleg folyó alkotmányozásról 2011. február 4-én rendezett konferencián elhangzott előadás írásos változata. Az új alkotmány koncepciójának kidolgozása során vitán felül állt az az igény, hogy a környezetvédelemnek, a környezethez való jognak az új alkotmányban is benne kell lennie. Ezen igény hátterében nem csak a hatályos normaszöveg, nemzetközi szabályozási környezet, illetve az AB eddigi gyakorlata, hanem a napjainkban egyre nyilvánvalóbb, globális környezeti problémák állnak. Álláspontom szerint a jelenleg hatályos normaszöveg nem elégíti ki a korszerű szabályozás igényét. Mindamellett, hogy a tömörség, a normativitás megőrzése továbbra is fontos, orvosolni kell néhány rendelkezés hiányát. Így, különösen a visszalépés tilalmát lenne indokolt beiktatni a normaszövegbe, mivel annak kimondása révén az AB – a 28/1994. (V. 20.) AB határozatával – kilépett a normaszöveg értelmezésének ésszerű keretei közül, s valójában normát alkotott. Szükséges egy rövid utalás a jövő nemzedékekre (a preambulumban vagy a környezethez való jogról szóló rendelkezésben), már csak azért is, mert az országgyűlés környezetvédelmi biztosának (nem véletlenül) ez szerepel a nevében. Emellett a magánszemélyek (állampolgárok) környezetvédelmi szerepét is meg kellene említenie a szövegnek, ami részben jogok (aktív környezetvédelem), részben kötelességek (passzív környezetvédelem) megfogalmazásaként lehetséges (míg ugyanis a hazai joggyakorlat és szakirodalom ennek csak az egyik oldalát hangsúlyozza, a nemzetközi gyakorlat meghaladta e megközelítést). A tanulmány a környezethez való jog lehetséges újrafogalmazása, illetve annak indokai mellett röviden kitér a természeti tárgyak egyéb megjelenítési lehetőségeire is, különösen a föld (a termőföld) kapcsán. Számos, az alkotmány-előkészítő eseti bizottsághoz beérkezett javaslatban ugyanis a termőföld kiemelt kezelése szerepel. A tanulmány ennek szakmai (pl. agrárpolitikai, társadalompolitikai, illetve a Csatlakozási Szerződésben elfogadott) indokai mellett a tulajdonhoz és a környezethez való joggal való, szoros kapcsolat miatt szentel teret, mindezek alapján – figyelemmel az Ab. eddigi gyakorlatára is – azonban a föld és a többi természeti tárgy (ehelyütt, az uralkodó jogtudományi felfogásnak megfelelően, ide nem értve az embert) alkotmánybeli említésével szemben foglal állást. A tanulmány első sorban az alapvető jogok témakörébe tartozik, de érinti az alkotmányi értékek, illetve az országgyűlési biztosok szabályozását is.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 2274