Varga Zs. András: A mag-alkotmány védelmében. Nr. 2011/2.

A tanulmány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem közös szervezésében, a jelenleg folyó alkotmányozásról 2011. február 4-én rendezett konferencián elhangzott előadás írásos változata. Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) a 2010. július 20-i alakuló ülésén többek között arról is döntött, hogy az új Alkotmány szabályozási elveinek előkészítéséhez a kompetensnek ítélt állami, érdekképviseleti és társadalmi szervektől véleményt kér. A Bizottság a július 22-29. közötti időszakban megkereste az egyetemek alkotmányjogi tanszékeit azzal, hogy az alkotmánnyal kapcsolatos kutatásokat érintő más szervezeti egységek véleményére is igényt tart. A felkérésnek a szerző rövid, a mag-alkotmány koncepcióját tartalmazó véleményt küldött (Gondolatok Magyarország új alkotmányáról). A mag-alkotmány koncepciója abból indult ki, hogy az új alkotmánnyal kapcsolatos két előfeltétele (a) egyrészt a meghozott politikai döntés arról, hogy az új szöveg gyorsan készül el, (b) másrészt az a belátás, hogy nem kerülhető el az alapos vita az alapkérdésekről. Minthogy ez a két előfeltétel egymás ellenében hat, lehetséges feloldást az kínál, ha az új alkotmány többszintű. Legbelső szintje (ez lenne a mag-alkotmány, amely elkészülhet 2011 tavaszára) csak az alkotmányos alapelv-készletet tartalmazza, amely a jövő zálogát képezheti: (a) Magyarországról szól, (b) kitér a legalitás egyetemes elve által védett személyi méltóságra, a történeti meghatározottságú nemzet fennmaradásához nélkülözhetetlen szolidaritásra, és a két, gyakran egymás ellen ható elvet kiegyensúlyozó szubszidiaritásra, (a) biztosítja a folytonosságot az ezeréves magyar alkotmányossággal, (b) ténylegesen biztosítja a vallásszabadságot a Trianon-emléktörvényhez hasonlóan, (c) kitér a legfontosabb alkotmányos alapelvekre: az emberi élet mindnek fölötti védelmére, a férfi és nő természetes jogaként értelmezett házasságra és az ezen alapuló család preferálására minden más „formával” szemben, a hatalom visszaélése esetén ellenállási jogra, hatalommegosztásra és -kiegyensúlyozásra (így a törvényhozó hatalom szuverenitására, a végrehajtó hatalom törvényességére, a bírói hatalom függetlenségére), polgári szabadságra és bizalmi elvre, ezek érvényesítésének garanciáira (egyfajta alkotmánybíráskodásra, de konkrét intézményi forma nélkül), a szabad választójogra, az ügydöntő népszavazás kivételessé tételére. A mag-alkotmány koncepciója a szerző várakozásait messze felülmúló vitát váltott ki. Időközben a Bizottság elkészítette és H/2057 számon az Országgyűlés elé terjesztette határozati javaslatát Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről (a határozati javaslat szövegének kidolgozásában a Bizottság elnökének felkérésére a szerző szakértőként közreműködhetett). A szöveg ismeretében folytatódott a vita a mag-alkotmány-gondolatról. A konferencián a szerző a mag-alkotmány koncepciója mellett kíván érvelni, bemutatva azt, hogy mennyiben elkerülhetetlen a tömörség, kitérve arra is, hogy a koncepció mennyiben tükröződik vissza az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslat szövegében.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 2707