Sólyom Borbála: A határon átnyúló hiányzó kereskedős áfa csalás fajtái és az Európai Bíróságnak a csalási formáka adott válaszai. Nr. 2014/16.

Az általános forgalmi adó több évtizedes bevezetése óta fokozatosan növekvő jelentőségre tett szert, időközben bebizonyosodott azonban az is, hogy a jelenleg hatályos, uniós áfa-koncepció elérte korlátait, a rendszer a gazdasági, technikai fejlődés nyomán mind sebezhetőbbé válik az adócsalás és az adóelkerülés tekintetében.

Jelenleg a jogirodalomban az adócsalás fogalmának nincsen egy pontos, egyetemesen elfogadott definíciója, még kevésbé létezik az áfa adócsalási típusoknak egy széles körben elfogadott felosztása. Az Európai Bíróság joggyakorlatára támaszkodva, illetve figyelembe véve a témában született szakmai és tudományos munkákat mégis elvégezhető a fogalmak bizonyos fokú meghatározása, illetve tipizálása.

Mindezek alapján a tanulmány igyekszik bemutatni a határon átnyúló, hiányzó kereskedős áfa csalási formák, valamint a Közösségen belüli és a Közösségen kívüli, adómentes termékértékesítésekhez kapcsolódó áfa csalások főbb típusait. Az egyes áfa csalási formák kapcsán ismertetni kívánja továbbá az Európai Bíróság joggyakorlatában kialakított egyes vonatkozó jogeseteket, főbb döntéseket is.

Az adócsalás tekintetében elhatárolást kell tennünk továbbá a mind a határon átnyúló, mind a belföldi kereskedelemben előforduló, normál, általános adócsalási, valamint a kifejezetten a határon átnyúló kereskedelmet érintő hiányzó kereskedős csalási konstrukciók között.

Jelen tanulmány célja csupán a határon átnyúló csalási formák, így különösen a hiányzó kereskedős csalási konstrukciók és az – általános csalási konstrukciók közé sorolható – Közösségen belüli és határon átnyúló termékértékesítésekhez kapcsolódó adócsalások részletes bemutatása. A tanulmány az egyes csalási formák kapcsán ismertetni kívánja az Európai Bíróság joggyakorlatában kialakított egyes vonatkozó jogeseteket is, így különösen a hiányzó kereskedős, láncolatos áfa csalási ügyletekben hozott egyes főbb döntéseit, valamint a Közösségen belüli és annak határain kívüli, adómentes termékértékesítésekhez kapcsolódó adócsalási konstrukciók körében kialakított egyes főbb döntéseit.

A fentiekben bemutatott ítéletek alapján megállapíthatjuk, hogy az Európai Bíróság a közösségi kereskedelmet érintő áfa csalási ügyekben következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy azok az ügyletek, amelyek maguk nem valósítanak meg áfa csalást, az adóalany által teljesített termékértékesítésnek minősülnek, amennyiben a csalárd tranzakcióról az adóalany nem tudott és nem is tudhatott. Ebben az esetben ezért a vétlen társaság által teljesített értékesítés attól függetlenül minősíthető jogszerűnek, hogy a vállalkozás által teljesített ügyletet megelőző, vagy azt követő másik ügylet áfa csalást valósított meg.

Az azonban már minden esetben az egyes nemzeti bíróságok feladata, hogy objektív bizonyítékok, körülmények alapján megállapítsák azt, hogy valamely adóalany az adólevonáshoz való jogát adócsalási célzattal gyakorolta-e, vagyis, hogy az adócsalás végrehajtásáról volt-e tudomása.

A hivatkozott uniós bírósági ítéletek ellenére a Közösségen belüli áfa csalás napjainkra már aggasztó méreteket öltött az Európai Unión belül. Emellett az áfa csalás – különös tekintettel a hiányzó kereskedős áfa csalásra – az érintett szektorokban veszélyezteti a jogszerű gazdasági tevékenységet és összességében a gazdasági verseny torzulásához vezet a tisztességtelen kereskedők javára.

Mindezek alapján az uniós áfa rendszer koncepcionális átalakítása mára már elkerülhetetlennek tűnik. Ezt igazolja az is, hogy az Európai Bizottság az áfa rendszer jövőjéről szóló zöld könyvének céljául tűzte ki az áfa rendszer olyan mértékű átalakítását, melyre kialakulása óta nem volt még példa.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 3340