Skip to main content

Pokol Béla: A jurisztokratikus kormányforma és szerkezeti kérdései. Nr. 2016/8.

Az aktivizmus az egyik legelterjedtebb kritika az alkotmánybíróságok tevékenysége felett, mely egyrészt az írott alkotmány rendelkezéseinek túllépését és az alkotmánybíráskodás hatalmának túlfeszítését kárhoztatja, másrészt a demokratikus törvényhozási többség és az őket megválasztó állampolgári milliók akaratának háttérbeszorítását bírálja. Ha azonban túllépünk a sokszoros méltatlankodáson, és az vesszük érzelemmentesen szemügyre, hogy az utóbbi évtizedekben létrehozott alkotmánybíróságokat hatáskörrel ellátó új alkotmányok maguk emelik fel őket a legfőbb államhatalmi szervek szintjére, illetve az alkotmányt konkretizáló alkotmánybírósági törvények maguk is széles hatáskört adnak az alkotmánybíróságoknak a törvényhozás korlátozása és a választásokon kifejezett állampolgári akarat félretolására más politikai prioritások érdekében, akkor felmerül, hogy e legalizált új, nagyhatalmú közjogi szereplőt az eddigi kormányformákba már nem lehet befogni, mert ez szétfeszíti ezek kereteit. A tanulmány ezért az eddig megfogalmazott kormányformák mellé a jurisztokratikus kormányforma új kategóriáját javasolja bevezetni. Ennek szerkezeti kérdéseit négy aspektusban látja elemezhetőnek: az alkotmányhoz való hozzáférés monopolizáltságának foka szerint, az alkotmányszöveg általános formulái által adott alkotmányértelmező hatalom szélessége szerint, az alkotmánybírósági törvénymegsemmisítési jogkör aktiválásának gyorsasága szerint, és végül az alkotmánybíróság megbízási ciklusának elszakítottságának foka szerint a bírákat újraválasztó politikai grémiumoktól a megbízás időtartama által meghatározva.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 4044