This paper examines the establishment and evolving role of the European Public Prosecutor’s Office (EPPO) in safeguarding the financial interests of the European Union. It highlights the crucial challenges the EPPO faces, particularly regarding cybercrime and the cross-border nature of modern offenses involving EU funds and financial interest. In evaluating the added value of the EPPO, the analysis assesses its jurisdictional deficiencies and potential for expansion of competences into areas such as cyber-enabled fraud and related organized crime. The paper underlines the necessity for increased harmonization of substantive criminal laws among Member States to advocate the EPPO’s effectiveness. Finally, it proposes possible reforms to strengthen investigative capacities and asset recovery, positioning the EPPO as a frontline actor in European criminal cooperation.

The working paper is available for download here.

A Citadella átfogó felújításához kapcsolódóan a városképet 1947 óta meghatározó Szabadság-szobor is restaurálásra került. A szobor talapzatát eredetileg elfoglaló szovjet katona helyét az átépítés nyomán egy kőkereszt foglalja el, új értelmezést adva az emlékműnek. A jelen írás a közterületen megjelenő, vallási vonatkozású jelképek néhány alkotmányjogi vonatkozását tárja fel.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A tanulmány bemutatja a magánjogi jogérvényesítés kialakulásának ívét az Európai Unióban egyes, válogatott eseteken keresztül. 

Az Európai Unió versenyjogának magánjogi úton történő érvényesítése – vagyis amikor a versenyszabályok megsértése miatt magánfelek peres úton követelnek elégtételt, tipikusan kártérítést – az elmúlt két évtizedben látványos fejlődésen ment keresztül. A történet azonban nem két, három évtizede kezdődött, hanem az Európai Gazdasági Közösség alapításáig nyúlik vissza. Sőt, ahhoz, hogy megértsük a kifejlődését egészen a kezdetekig vissza kell nyúlnunk. Jelen tanulmányban tekintettel arra, hogy a kötet egyes tanulmányai a részkérdéseket részletesen elemzik, egy történeti áttekintést adunk a fejlődés ívéről, szubjektív, a károsulti nézőpontból bemutatva az egyes, kiválasztott ügyeket.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A biztosítás jogintézménye a modern ipari társadalom kialakulásával párhuzamosan fejlődött, és szorosan összefonódott a veszélyes üzemek terjedésével, amelyek új, objektív alapú felelősségi formákat hívtak életre. A szavatossági (később felelősségi) biztosítás célja az volt, hogy az üzemek anyagi terheit enyhítse és a kockázatokat kiszámíthatóvá tegye, előmozdítva ezzel a gazdasági stabilitást és a károsultak hatékonyabb kielégítését. A tételes jog hiányában a gyakorlat alakította a biztosítási jogot, amely kezdetben csak szűk körben – jellemzően enyhe gondatlanságból eredő deliktuális károkra – nyújtott fedezetet. A kötelező felelősségbiztosítás eszméje éppen e hiányosságok és a társadalmi érdekek összehangolása miatt vetődött fel, de megvalósítása – politikai, gazdasági és szakmai okokból – sokáig váratott magára, amely hiányt a veszélyes üzemi felelősség területén egyéb biztosítási formák segítségével pótolták.

A műhelytanulmány letölthető innen.