Szalai Ákos: A csődjog értékelési szempontjai – joggazdaságtani alapösszefüggések. Nr. 2018/05.

Az írás a csődjog kapcsán három kérdésre keres választ. Egyrészt, a csődjog olyan definícióját próbálja adni, amely annak nagyon eltérő megoldásait képes lehet átfogni.  A csődjogot egy a feleket újratárgyalásra ösztönző rendszerként írja le. Ezt az ösztönzőt a csődjog azzal teremti meg, hogy (i) a hitelezőket rosszabb helyzetbe hozza (mint amiben csődeljárás nélkül lennének), és (ii) az egyezkedési folyamat fontos pontjait szabályozza. Másrészt, áttekinti az írás, hogy milyen elvárasokat fogalmaz meg a túladósodott személyek helyzetének rendezése kapcsán a joggazdaságtan. Áttekinti, hogy mely célok állnak ezek közül valóban ellentétben egymással. Harmadrészt, felhívja a figyelmet arra, hogy a kérdés nem az, hogy be kell-e avatkozni az ilyen adósok és hitelezőik viszonyába – a helyes kérdés az, hogy milyen eszközzel tegye ezt a jogrendszer. Röviden számba veszi ezért az, hogy a csődjogi intézményeken kívül milyen jogi alternatívák révén érhetőek el a célok – és ezekhez az alternatívákhoz képest mi a csődjogi megoldás előnye és hátránya.

A műhelytanulmány letölthető innen.