A közbeszédben és a szakirodalomban is gyakran elhangzanak olyan átfogó kijelentések, hogy a jogállamiság helyzete „romlik” vagy éppen „javul”. A jogállamiság kialakult dogmatikája és a nemzetközi standardok alapján jogászként egy-egy konkrét jogi változásra vonatkoztatva ugyan rendszerint valóban meg tudjuk mondani, hogy az javulás-e vagy romlás, de ha számos és egymással részben ellentétes irányú változással szembesülünk, akkor az összegzett változási irány megállapítása már gyakran önkényesnek tűnik. A hagyományos jogászias eszköztáron túl ilyenkor érdemes inkább társadalomtudományi módszerekhez folyamodnunk, amelyekkel számszerűsíthetőek a változások. Az ezzel kapcsolatos módszertani kérdéseknek kiterjedt nemzetközi szakirodalma van, és a jogállamiság mérésére is számos indexet használnak már különféle intézmények Európában és az USA-ban is (pl. Freedom House, Bertelsmann Stiftung, Világbank, World Justice Project). A jelen írás a fogalmi előkérdések, az adatfelvétel, az adatok aggregációja, az eredmények értelmezése, valamint az országok és időállapotok közti összehasonlítás során felmerülő főbb módszertani nehézségekbe nyújt bevezetést.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Néhány kilométernyire a magyar határtól Horvátország és Szerbia között a két ország közötti határ megállapításra vonatkozó elvek határozatlansága, illetve a Duna medrének változása egy látszólagos „senki földjét” hozott létre a környékbeliek által Sziga néven ismert területen, ahol egy cseh állampolgár kezdeményezésére néhány lelkes magánszemély Liberland néven új állam létrehozására törekszik. A nemzetközi jog által használt államfogalom azonban néhány legyőzhetetlen akadályt rejt "önállósodási törekvéseik" számára. A jelen műhelytanulmány ezt a hagyományos államfogalmat felvázolva azonosítja az önálló mikroállamok alapításának néhány kortárs nemzetközi jogi akadályát. 

A műhelytanulmány letölthető innen.

A diplomácia titokzatosnak, kalandosnak és fényűzőnek látszó világa régóta különösen foglalkoztatja a nyilvánosságot. Az államok közötti békés ügyintézés e rendszerével kapcsolatban ugyanakkor meglehetősen kevés hiteles és közérthető információ érhető el a laikus közönség számára, és ez a kettősség – a viszonylagos információhiány és az ennek ellenére (vagy épp ezért) töretlen érdeklődés – több széles körben elterjedt félreértés kialakulásához vezetett.

A jelen munkának nem célja a magyar-amerikai kapcsolatok alakulásának és André Goodfriend ügyvivő tevékenységének minden nyilvánosságot kapott részletre kiterjedő bemutatása, különösen nem a politikai kérdések és hatások elemzése. Az egyes jogi kérdések vonatkozásában nem térünk ki például a diplomata bécsi egyezmény által meghatározott feladatainak elemzésére, hanem itt és most csak az események egy elemét, az Egyesült Államok magyarországi ügyvivője ellen tett feljelentést, annak magyar és nemzetközi jogi környezetét vizsgáljuk meg.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Eddig a hitelminősítésre kevés figyelem irányult a magyar jogtudományban. Jelen tanulmány az egyik első lépcső kíván lenni annak elérésében, hogy néhány alapfogalomból kiindulva jogi szempontból jobban megértsük a minősítők szerepét a tőkepiacon. A tanulmány elemzi a hitelminősítés fogalmát, természetet majd, mint a „szerződés vázát” bemutatja minősítési eljárást és a különböző szerződéses jogviszonyokat. A szerző elsődleges célja a legfontosabb alapfogalmak, jogviszonyok bemutatása, ami az olvasó számára egy jó kiindulópontot biztosít a hitelminősítés polgári jogi és európai jogi összefüggéseinek és szabályrendszerének a megértéséhez.

A műhelytanulmány letölthető innen.