Drinóczi Tímea: A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján. Nr. 2015/14.

A nemzetbiztonsági ellenőrzések felülvizsgálatának lehetővé tétele ráirányította a figyelmet e hatáskör szükségessége, kialakítása, következményei és eljárási szabályaira vizsgálatára. A tárgykörben, 2015 tavaszán szervezett konferencián e témával összefüggésben a biztonság alkotmányjogi értelmezési lehetőségeivel, az alapjogok speciális korlátozásának tesztjével, illetve a személyi biztonsághoz való joggal, valamit ezek összefüggésrendszerével foglalkoztam. Az előadásomnak a célja egy olyan elméleti háttér vázolása volt, amelyet esetleg alapul véve értékelhető majd az új hatáskör gyakorlati megvalósulása.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 3784

Láncos Petra Lea: Egy tagállam harca a nyelvi egyenjogúságért: az uniós versenyvizsgák nyelvhasználati szabályainak újrahangolása. Nr. 2015/13.

Olaszország idén újabb csatát nyert az Európai Unió Bíróságán az intézmények „munkanyelveinek” gyakorlata ellen. A déli tagállam – Spanyolország kitartó támogatásával – nem először támadja meg az intézmények angolra, franciára és németre összpontosító kommunikációs gyakorlatát, és a Bíróság legújabb gyakorlata úgy tűnik nyitott ezekre a törekvésekre. Az alábbiakban az Olaszország által az uniós versenyvizsgák közzétételét, a pályázókkal folytatott kommunikációt és a versenyvizsga pályázatokat illető nyelvi korlátozások miatt indított semmissé nyilvánítási eljárásokban született ítéleteket ismertetem röviden.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

 

  • Találatok: 3056

Jakab András: A jogállamiság mérése indexek segítségével. Nr. 2015/12.

A közbeszédben és a szakirodalomban is gyakran elhangzanak olyan átfogó kijelentések, hogy a jogállamiság helyzete „romlik” vagy éppen „javul”. A jogállamiság kialakult dogmatikája és a nemzetközi standardok alapján jogászként egy-egy konkrét jogi változásra vonatkoztatva ugyan rendszerint valóban meg tudjuk mondani, hogy az javulás-e vagy romlás, de ha számos és egymással részben ellentétes irányú változással szembesülünk, akkor az összegzett változási irány megállapítása már gyakran önkényesnek tűnik. A hagyományos jogászias eszköztáron túl ilyenkor érdemes inkább társadalomtudományi módszerekhez folyamodnunk, amelyekkel számszerűsíthetőek a változások. Az ezzel kapcsolatos módszertani kérdéseknek kiterjedt nemzetközi szakirodalma van, és a jogállamiság mérésére is számos indexet használnak már különféle intézmények Európában és az USA-ban is (pl. Freedom House, Bertelsmann Stiftung, Világbank, World Justice Project). A jelen írás a fogalmi előkérdések, az adatfelvétel, az adatok aggregációja, az eredmények értelmezése, valamint az országok és időállapotok közti összehasonlítás során felmerülő főbb módszertani nehézségekbe nyújt bevezetést.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 4876

Ádány Tamás Vince: Mikronemzeti törekvések a nemzetközi jogi államfogalom tükrében. Nr. 2015/11.

Néhány kilométernyire a magyar határtól Horvátország és Szerbia között a két ország közötti határ megállapításra vonatkozó elvek határozatlansága, illetve a Duna medrének változása egy látszólagos „senki földjét” hozott létre a környékbeliek által Sziga néven ismert területen, ahol egy cseh állampolgár kezdeményezésére néhány lelkes magánszemély Liberland néven új állam létrehozására törekszik. A nemzetközi jog által használt államfogalom azonban néhány legyőzhetetlen akadályt rejt "önállósodási törekvéseik" számára. A jelen műhelytanulmány ezt a hagyományos államfogalmat felvázolva azonosítja az önálló mikroállamok alapításának néhány kortárs nemzetközi jogi akadályát. 

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 2845

Ádány Tamás Vince: Megjegyzések a diplomaták személyes mentességeiről a Goodfriend ügy margójára. Nr. 2015/10.

A diplomácia titokzatosnak, kalandosnak és fényűzőnek látszó világa régóta különösen foglalkoztatja a nyilvánosságot. Az államok közötti békés ügyintézés e rendszerével kapcsolatban ugyanakkor meglehetősen kevés hiteles és közérthető információ érhető el a laikus közönség számára, és ez a kettősség – a viszonylagos információhiány és az ennek ellenére (vagy épp ezért) töretlen érdeklődés – több széles körben elterjedt félreértés kialakulásához vezetett.

A jelen munkának nem célja a magyar-amerikai kapcsolatok alakulásának és André Goodfriend ügyvivő tevékenységének minden nyilvánosságot kapott részletre kiterjedő bemutatása, különösen nem a politikai kérdések és hatások elemzése. Az egyes jogi kérdések vonatkozásában nem térünk ki például a diplomata bécsi egyezmény által meghatározott feladatainak elemzésére, hanem itt és most csak az események egy elemét, az Egyesült Államok magyarországi ügyvivője ellen tett feljelentést, annak magyar és nemzetközi jogi környezetét vizsgáljuk meg.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 3002