A FUEN és az RMDSZ elnöke 2013 júliusában európai polgári kezdeményezést nyújtott be a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme, valamint Európa nyelvi és kulturális sokszínűségének megőrzésére vonatkozó uniós szabályok megalkotása érdekében Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért címmel. Az Európai Bizottság 2013 szeptemberében elutasította a kezdeményezés bejegyzését, így nem kezdődhetett meg az aláírások gyűjtése. A kezdeményezők keresetet nyújtottak be az Európai Törvényszékhez, melyben a C(2013) 5969 végleges bizottsági határozat megsemmisítését kérik. A felperesek szerint a döntés egyrészt alaki hibákban szenved, mivel a határozattal a Bizottság nem megfelelően tájékoztatott döntéséről, másrészt a Bizottság döntése anyagi jogilag is hibás, mivel egyik javasolt témakör sem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be. Tekintettel arra, hogy az ügyben 2016. szeptember 16-án tartották a szóbeli meghallgatást, a per iratanyaga jelenleg nem hozzáférhető. Ennek megfelelően tanulmányomban az eljárás során vélhetően felhozott jogi érvekkel foglalkozom – a korábbi vonatkozó esetjog és a rendelkezésre álló dokumentumok (Bizottság bejegyzést elutasító határozata, a Törvényszék által közzétett jogalapok) és sajtónyilatkozatok alapján – így különösen a Bizottsági tájékoztatási kötelezettségének nem teljesítésével, a részleges bejegyzés lehetőségével, a nyilvánvalóság és befogadhatósági teszt feltételeinek értelmezésével, valamint a kiegészítő tájékoztatás figyelembevételével a polgári kezdeményezés bejegyzése során.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A 2008-as gazdasági válság és annak máig tartó hatása egyaránt azt jelzi, hogy az államadósság nem csupán gazdaságpolitikai kérdés: az adott ország jövője múlhat rajta. Mindez pedig odavezet, hogy az államok nem hagyhatják ki a pénzügyi rendelkezéseket alkotmányaikból, s így az adósságféket sem. A modern alkotmányoknak tehát biztosítaniuk kell a hosszú távú gazdasági stabilitást is. Tanulmányomban ezt a témakört fejtem ki részletesen. Elsőként a gazdasági-pénzügyi alkotmány fogalmát vizsgálom meg, majd rátérek az okokra. Ezt a részt követi az adósságfék fogalmának és típusának meghatározása, amit a tanulmány a német és a magyar szabályozás összehasonlításával zár le. Célom, hogy bebizonyítsam: az államadósság kérdése alkotmányos ügy.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Amíg 2004 és 2005-ben stabilan 4300 körüli volt a magyar iskolakezdők száma a Felvidéken, addig a 2006 és 2008 közti adatok drasztikus visszaesésről tanúskodnak. Ennek alapján három év alatt, évente 200, összesen pedig több mint 600 magyar iskolakezdővel lett kevesebb a Szlovákiában. 2008-tól stabilizálódott a magyar iskolakezdők száma, és kisebb-nagyobb eltérésekkel 2013-ig maradt 3600 körül ez a szám. 2014-ben az előző évek adataihoz képest kiugró iskolakezdési adatok jelentek meg a hivatalos szlovák statisztikai nyilvántartásban. Ezek szerint mintegy 146 fővel nőtt a felvidéki magyar iskolakezdők száma, 2015-ben pedig további 19 fővel, ami a tavalyi kiugró növekedés fényében is különösen pozitív eredmény. A 2005 és 2008 közti kiugró csökkenést követő, 2013-ig tartó stabilizálódott időszakot követően tehát 2014-ben újra jelentős növekedési pályára állt a felvidéki magyar iskolakezdők száma, amely növekedés bár kisebb mértékben, de 2015-ben tovább folytatódott. Nemsokára nyilvánosak lesznek a 2016. évi szeptemberi iskolakezdés hivatalos adatai. Kérdés, sikerül-e megőrizni, vagy esetleg tovább növelni a magyar elsősök számát a Felvidéken.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Az Európai Unió jogalkotó szervei 2016-ban a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozás teljesen új keretét alakították ki. A személyes adatok védelmét szolgáló 2016/679 számú általános rendelet, valamint a bűnügyi adatok kezeléséről és védelméről szóló 680/2016 számú irányelv 2018. május 25-től lesz alkalmazandó. Az általános adatvédelmi rendelet egyes szabályaival több írásban is foglalkozunk. A sorozat harmadik részében az adatvédelmi hatóságok együttműködéséről, a bírság kiszabásának körülményeiről, valamint az adatvédelmi tisztviselők szerepéről és felelősségéről szólunk.

A műhelytanulmány letölthető innen.