Viktor Milanov: Direct Democracy in Bulgaria. Nr. 2016/1.

The paper provides in-depth analyses about the status of direct democracy in Bulgaria, it gives a historic overview and also dissects the legal framework which regulates the direct democratic instruments in the Balkan country. One of its’ main goals is to demonstrate the instruments and to focus on their particular legal characteristics. The paper also sums up the practice and impact of direct democracy in Bulgaria since 1989/1990 with special regard to the 2013 Referendum on the utilisation of nuclear energy and evaluates the regulation and practice of direct democracy in Bulgaria.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen. / The working paper is available for download here.

  • Találatok: 3260

Láncos Petra Lea: Minek nevezzelek? – Az Index terméktesztjeinek besorolása. Nr. 2015/20.

Számos fogyasztó szívesen hagyatkozik az „objektív harmadik fél” által megfogalmazott termékértékelésekre, mert abban bízik, hogy az értékelő minden gazdasági érdektől mentesen kívánja segíteni a többi fogyasztó tájékozódását egy adott termékpiacon. Az Index rendszeresen közöl termékteszteket Dívány című rovatában, melyek megfelelnek a tiltott összehasonlító reklámok kategóriájának.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 3039

Szilágyi Pál: Csoportos keresetek az Egyesült Királyság antitröszt jogában. Nr. 2015/19.

Az Európai Unióban a folyamatosan emelkedő bírságok ellenére is nő a felderített jogsértések száma, amely előrevetítette, hogy a szankciórendszer átgondolásra, esetleg bővítésre szorul. A számos kísérlet egyike e téren a folyamatban lévő szabályozás a magánjogi jogérvényesítés elterjesztése érdekében. Ebbe a folyamatban illeszkedik a csoportos keresetek lehetővé tétele az Egyesült Királyságban is. A rövid műhelytanulmány - folyamatban lévő kutatás részeként - röviden áttekinti a 2015 őszén bevezetett újításokat.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

A műhelytanulmány aktualizált változata elérhető itt.

  • Találatok: 3089

Farkas Ádám: Szemléletváltást védelmi aspektusban! Nr. 2015/18.

Gondolatok a fegyveres erő hazai polgári kontroll-rendszeréről és annak korábbi modelljéről, különös tekintettel a fegyveres erő rendeltetésére és a felette kialakított alkotmányos szabályozási és hatalom-megosztási sémára, valamint a különleges jogrendi szabályozásra

A tanulmány az egyre erőteljesebb negatív biztonsági trendváltozásra figyelemmel tűzi célul az állam fegyveres védelmének hazai rendszerszintű áttekintését, különös figyelemmel a fegyveres erő feletti hatalommegosztásra, valamint a haderő rendeltetésének legális kereteire és a különleges jogrendi szabályozás kihívásaira. A szerző szerint fontos hangsúlyozni, hogy jelen korunkban olyan erőteljes, de valamelyest újszerű biztonsági kihívásokkal kell szembenéznünk, amelyekre teljes mértékben a jogi szabályozás a fegyveres védelem terén nem tud megfelelő válaszokat adni a posztjaltai keretek között. E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a kihívások ugyan újszerűek, de a korszakos kihívások kezelésének Magyarországon a fegyveres védelem terén voltak már értékes és tanulságos polgári példái. Erre figyelemmel fontos kitekintetni az 1867-et követő polgári szabályozásra a katonai erő vonatkozásában, összevetve annak szellemiségét és rendszerszintű megoldásait az 1989-et követő szisztémával. A szerző mindezek mellett arra is fel kívánja hívni a figyelmet, hogy 1989-et követően olyan politikai és történelmi indulatoktól fűtött megoldások születtek, amelyek akkor érthetőek voltak, azóta azonban idejétmúlttá váltak, s ma már rendszerszintű áttekintésre, reformra szorulnak. Mindezek érdekében a szerző nem csak történelmi kitekintésű összehasonlításban, illetve az 1989 utáni szabályozás elemzésében gondolkodik, hanem néhány vitaindító javaslat megfogalmazásában is a kortárs kihívások hatékonyabb kezelését támogató közjogi szabályozás egyes lehetséges csomópontjainak vázolásával.
 
  • Találatok: 2818

Láncos Petra – Koltay András: Versenyhelyzetek az európai médiajogban A TWFD a jogrendszerek versenyének közgazdaságtani megközelítésében. Nr. 2015/17.

Az Európai Unió politikai, gazdasági és jogi keretei kifejezetten alkalmasak a jogrendszerek versenyének vizsgálatára. Az írás Ugo Mattei jogrendszerek versenyének közgazdaságtani elmélete Anthony Ogus által részletezett, valamint Van den Bergh által kidolgozott megközelítésén keresztül vizsgálja az európai jogharmonizációt, azzal, hogy a televíziózás határok nélkül irányelv (TWFD) keretei között felmerülő lehetséges „versenyhelyzetekre” alkalmazza az ogusi és van den berghi megállapításokat. Habár azóta felváltotta a modern technológiai megoldásokat is szabályozó AVMS irányelv, a TWFD kiválóan szemlélteti a jogrendszerek versenyében adódó versenyhelyzeteket (hatásköri és szabályozási verseny), továbbá a harmonizáció nyomán kialakuló szabályozási kudarcokra adott válaszokat (önkéntes jogközelítés, további harmonizáció).

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 2669