A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 8. § (3) bekezdése szerint a rendőrség eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai az irányadók. Ennek ellenére nem tűnik nyugvópontra jutónak az a kérdés, hogy „mennyiben”, illetve „mikortól” kell a Ket. szabályait alkalmazni. A tanulmány több, a rendőrségi, bírósági és alkotmánybírósági joggyakorlatban megjelenő választ és azok lehetséges hatásait vizsgálja.

A műhelytanulmány letölthető innen.

The paper discusses the rules of international law regarding the use of force against civil aircraft in the interpretation of states in their written submissions presented to the International Court of Justice (ICJ). The overall objective of the author is to identify what the relevant international law is, including indications of relevant state practice and opinio iuris. An additional objective being to discover how states interpret and implement relevant international conventions and other norms. Notwithstanding the fact that the ICJ has never delivered any judgment with respect to the merits of any aerial incident case the states’ written submissions (memorials) subject to analysis in this paper remain relevant as of today. The main reason being that the legal arguments made in the memorials by the states concerned eventually contributed to the codification of customary international law and may, by the same token, contribute to a better understanding of current developments and challenges.

The working paper is available for download here.

A rendszerváltoztatástól az Alaptörvényig vezető alkotmányos viták középpontjában Magyarországon is a joguralom felfogása áll. Ironikus, hogy ezt manapság egyetlen jogi kultúra uralja, az, amelyben a hatósági jogmegállapítás elvben is ex post facto történik (angol common law) s a politikai pragmatizmus a választott képviseleti szervektől egyre inkább a merőben jogalkalmazóra tolja át a jogújítás feladatát (USA). Politikai hívószóvá válása ugyanakkor ideokratikus idealizációval jár. Merthogy a joguralom instrumentális érték, noha a nemzetközi nyomásgyakorlás erői fundamentalizálják; a kihívás és válasz hic et nunc közegében eleve partikuláris, noha a globalizmus univerzalizálja; amennyiben a jogbiztonság igézetében feláldozza az igazságosságot, nemcsak populáris támaszát, de értelmét is elveszíti; ha egyoldalúan tolja előtérbe saját homogenitását, úgy eltorzítja az általa védett ügy érdemét; ha elsődleges államcélként kultuszt épít maga köré, úgy az államszervezeti együttműködés térvesztésével könnyen államanarchiát támogathat, a közügy elsikkadását. Holott ugyanúgy, ahogyan a joguralom is legfeljebb törekvés, de sohasem perfektuált állapot, a jog maga sem más, mint egyként védendő értékek halmaza, amelyek különféle döntési helyzetekben csupán kompromisszummal feloldható konfliktusba kerülhetnek egymással. Ezért sem problémátlan a globalizálódó bíróuralom, mert kisajátíthatja magának s táptalajától leválaszthatja a kölcsönös learning process folyamatosságát, s akár soft law gyanánt megfogalmazott kívánalmakat kényszeríthet ki jogként.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A tanulmány elsődleges célja annak bemutatása, hogy milyen változások történtek a török jog- és intézményrendszer alapelemei esetében, és a lezajlott változások mennyiben befolyásolták Törökország versenyképességet. A nyugati típusú jogrendszer átvétele már a 19. században, az Oszmán Birodalom idején megindult. Az iszlám és a nyugati jogrendszer ötvözése azonban nem volt sikeres, a birodalom gazdaságilag nem tudta felvenni a versenyt a többi nagyhatalommal. A török nemzetállam teljes radikalitással a nyugati civilizáció átvétele mellett tette le a voksot, de ez a kísérlet is felemás sikerrel járt – a kemalista modell a huszadik század végére elvesztette korábbi dominanciáját. Az utóbbi évtizedek a kemalizmus alatt perifériára szorult iszlám újraéledését láthatjuk a politika, a gazdaság és a társadalom szférájában. A tanulmány keretében áttekintjük az iszlám és a nyugati modernizáció ötvözésének lehetőségét Törökországban, illetve ennek kihatását az ország versenyképességére.

A műhelytanulmány letölthető innen.