Az utóbbi években több kötet összegző megállapításaként lehetett olvasni, hogy a demokratikus jogállam torzulásaként bírói állam jön létre (Bernd Rüthers) vagy a jogállam totális jogállammá torzul (Varga Zs. András), és én magam is a jurisztokrácia és a demokrácia határvonalán billegő változásokat kritizáltam 2015-ben írt tanulmányaimban. Azóta annyiban eltolódott nézőpontom, hogy konstatálva az Európában és a világ más országaiban is megfigyelhető, alkotmányokba és alkotmánybírósági törvényekbe bevett jurisztokratikus hangsúlyokat – mintegy legalizálva már a kritizáltakat -, kritika mentesebb elemzésem volt a jurisztokratikus kormányforma kategóriájának megfogalmazása az eddigi parlamentáris, prezidenciális és félprezidenciális kormányforma mellett, melyet először épp a  Pázmány Working Papers sorozatában jelentettem meg angol nyelven 2016-ban. Most tágabban mint az egész állami működést (közigazgatást, politikai akaratképzést és bíráskodást) érintő változásokat igyekeztem összefoglalni a demokratikus jogállamot leváltó jurisztokratikus állam felmutatásával. E semleges-konstatáló elemzést nyilván lehet majd a tényszerűség oldaláról vitatni, éppúgy mint a kritikai attitűd középpontba emelésével a létrejött állapotot magát. Mind a két vitatás csak hozzájárulhat az állam, a demokrácia és a jogállam mélyebb megértéséhez, de bízom abban, hogy az itt található semlegesebb-konstatáló elemzés is közelebb visz ehhez.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A Meroving-kori Frank Birodalom kialakulásának vizsgálata több szempontból is érdekes. Egyrészt azért, mert a kialakulóban lévő feudalizmus alapkövei ekkor kerültek letételre Európában, másrészt pedig a Nyugatrómai Birodalom megszűnését követően, a kontinens történelmében későbbiekben meghatározó szerepet játszó új államszervezet létrejötte miatt. A germán törzsi alkotmányosság szerint élő különböző frank törzseket Chlodwig frank király egyesítette saját uralma alatt és az általa megalkotott Meroving-alkotmányosság már magában hordozta a római alkotmányosság és államberendezkedés egyes elemeit is. A növekvő Frank Birodalom az egykori római provinciák területeit is magába olvasztotta, melyben a lakosság és a papság megnyerése a Chlodwig által felvett kereszténység mentén is biztosítható volt. A kereszténység ezt követően a Frank Birodalom egyre fontosabb részévé vált.

A Meroving-kor államszervezetének működőképessége a király hatalmából eredt, berendezkedése patrimoniális királyság volt, melyben a királyi hatalom erejét a birtokában lévő földterületek nagysága határozta meg. A Meroving-ház uralkodói belviszályaik során rendkívül sok földterületet adományoztak el a nemesek támogatásának megnyeréséért és ezzel párhuzamosan a királyi hatalom is folyamatosan gyengült. A Meroving-ház későbbi válsága véleményem szerint elsősorban a saját dinasztiájukon belüli viszályok eredménye. Királyaik már a 7. században elvesztették uralkodói hatalmukat I. Dagobert halálát követően, azonban szakrális jellegük miatt képesek voltak egészen 751-ig megőrizni a királyi tisztséget mindennemű tényleges hatalom birtoklása nélkül."

 A műhelytanulmány letölthető innen.

Az elmúlt évtizedek egyik legélénkebb diskurzust kiváltó nemzetközi emberi jogi kérdéseinek egyike a nem állami szereplők, így különösen a transznacionális vállalatok tevékenységével összefüggő emberi jogi jogsértésekért viselt felelősség kérdése. E kihívás pedig közvetlen összefüggésben áll a nemzetközi tőkeberuházások elmúlt fél évszázadban látható folyamatos növekedésével. Hűen jellemzi ezt a jelenséget, hogy a jelenkor világgazdaságában közel nyolcvanezer transznacionális vállalat, és mintegy tízszer annyi leányvállalat működik. E vállalatoknak az emberek hétköznapi életére gyakorolt hatása folyamatosan növekszik, emellett pedig a tevékenységük egyre súlyosabb következményekkel járhat együtt. Jelen tanulmány célja, hogy felvázolja az üzleti világ új jelensége és a nemzetközi elismerést nyert emberi jogok között fellelhető egyes összefüggéseket. Ennek során a tanulmány kísérletet tesz a dilemma lényegének feltárására, majd bemutatja azokat a nemzetközi jogi kísérleteket, amelyek orvoslást kívántak nyújtani a visszásságokra. Végül pedig elemzi a nemzetközi jog jelenleg érvényes válaszait, és megvizsgálja a legújabb törekvések perspektíváit.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A tanulmány kiindulópontját az a felismerés jelenti, hogy a jogalkotás és a jogérvényesítés „hivatalos” (az írott jog által meghatározott) útjai számos esetben nem képesek a rendkívül változatos élethelyzetek következtében kialakult konfliktusok, problémák megfelelő rendezésére, ezért szükség van alternatív lehetőségek kidolgozására, alkalmazására is. Mind a szabályozás, mind a vitarendezés alternatív útjai sokfélék, a maguk előnyeivel és hátrányaival, ráadásul a határok a jog és önszabályozás/társszabályozás között nem mindig egyértelműek, olykor sajátos hibrid megoldásokkal találkozhatunk.

Írásomban áttekintést nyújtok a hazai alternatív szabályozási és vitarendezési módokról, valamint megvizsgálom ezek alkalmazhatóságát a pénzügyi fogyasztóvédelem területén. A rendelkezésre álló lehetőségek és fórumok áttekintését követően javaslatokkal élek ezek hatékonyabbá, a fogyasztók igényeinek megfelelőbbé tétele érdekében.

A műhelytanulmány letölthető innen.