A rövid tanulmány része a szálláshelyközvetítői piacot elemző tanulmány sorozatnak. Jelen tanulmány bemutatja a Bundeskartellamt HRS döntését, melyet felhasználva egyben kritikát is fogalmaz meg a Gazdasági Versenyhivatal legújabb ágazati jelentése vonatkozásában.
A rövid tanulmány része a szálláshelyközvetítői piacot elemző tanulmány sorozatnak. Jelen tanulmány bemutatja a Bundeskartellamt Booking.com döntését, melyet felhasználva egyben kritikát is fogalmaz meg a Gazdasági Versenyhivatal legújabb ágazati jelentése vonatkozásában.
One of the recent challenges regarding the legislation and jurisdiction of the different European institutions – of the European Union and of the Council of Europe – is the sharpening conflicts among them and the Member States. The question of final appreciation of constitutional conflicts, particularly conflicts based on or deducted to human rights is essential and important. The question is the following: what can a state or its Constitutional Court do if it finds that a judgement of an international court (the ECJ or the ECtHR) is contrary to the Constitution? Such conflicts are observed also between the ECJ (Opinion 2/2013) and the ECtHR (Bosphorus presumption). The answer cannot avoid the fundamental principle that the rule of law and primacy of international law requires that judgements of international courts are observed and enforced. But if there is no instrument to correct inappropriate international judgments, if there is no balance to the unlimited power of international courts that expropriate legislation, if constitutional courts are mere servants of international courts than arbitrariness is faced.
A gyülekezési jog korlátainak (általános korlátok, megtiltási okok, feloszlatási okok) bírói és alkotmánybírósági gyakorlatának elemzése elengedhetetlen az alapjog gyakorlati érvényesülésének vizsgálatához. E korlátok megítélése az elmúlt öt-hat évben a joggyakorlatban folyamatosan és jelentősen változott, melynek során egyszerre volt jelen az aktivizmus (kvázi-megtiltási okok kialakítása) és a megszorító értelmezés (a Gytv. megtiltási okainak értékelése során). Az elmúlt évek eseti döntései több kérdést tesznek fel, mint amennyit megválaszolnak: Mennyiben tekinthető a gyülekezési joggyakorlat töretlennek? Levezethetőek-e további megtiltási okok? Mennyiben adhatnak teret a kreatív jogalkalmazásnak a megtiltási okok? Mi a viszonya az általános korlátoknak és a megtiltási okoknak? Megalapozzák az Alaptörvény közösségek, és tagjaik méltóságának védelmét biztosító rendelkezései a gyülekezési jog korlátozását?
A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 8. § (3) bekezdése szerint a rendőrség eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai az irányadók. Ennek ellenére nem tűnik nyugvópontra jutónak az a kérdés, hogy „mennyiben”, illetve „mikortól” kell a Ket. szabályait alkalmazni. A tanulmány több, a rendőrségi, bírósági és alkotmánybírósági joggyakorlatban megjelenő választ és azok lehetséges hatásait vizsgálja.
