• FŐOLDAL
  • Legfrissebb
  • Évfolyamok
  • Impresszum
  • Szerkesztőbizottság
  • Keresés

Pázmány Law Working Papers


Pázmány Law Working Papers

Láncos Petra Lea: Minek nevezzelek? – Az Index terméktesztjeinek besorolása. Nr. 2015/20.

Számos fogyasztó szívesen hagyatkozik az „objektív harmadik fél” által megfogalmazott termékértékelésekre, mert abban bízik, hogy az értékelő minden gazdasági érdektől mentesen kívánja segíteni a többi fogyasztó tájékozódását egy adott termékpiacon. Az Index rendszeresen közöl termékteszteket Dívány című rovatában, melyek megfelelnek a tiltott összehasonlító reklámok kategóriájának.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

Szilágyi Pál: Csoportos keresetek az Egyesült Királyság antitröszt jogában. Nr. 2015/19.

Az Európai Unióban a folyamatosan emelkedő bírságok ellenére is nő a felderített jogsértések száma, amely előrevetítette, hogy a szankciórendszer átgondolásra, esetleg bővítésre szorul. A számos kísérlet egyike e téren a folyamatban lévő szabályozás a magánjogi jogérvényesítés elterjesztése érdekében. Ebbe a folyamatban illeszkedik a csoportos keresetek lehetővé tétele az Egyesült Királyságban is. A rövid műhelytanulmány - folyamatban lévő kutatás részeként - röviden áttekinti a 2015 őszén bevezetett újításokat.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

A műhelytanulmány aktualizált változata elérhető itt.

Farkas Ádám: Szemléletváltást védelmi aspektusban! Nr. 2015/18.

Gondolatok a fegyveres erő hazai polgári kontroll-rendszeréről és annak korábbi modelljéről, különös tekintettel a fegyveres erő rendeltetésére és a felette kialakított alkotmányos szabályozási és hatalom-megosztási sémára, valamint a különleges jogrendi szabályozásra

A tanulmány az egyre erőteljesebb negatív biztonsági trendváltozásra figyelemmel tűzi célul az állam fegyveres védelmének hazai rendszerszintű áttekintését, különös figyelemmel a fegyveres erő feletti hatalommegosztásra, valamint a haderő rendeltetésének legális kereteire és a különleges jogrendi szabályozás kihívásaira. A szerző szerint fontos hangsúlyozni, hogy jelen korunkban olyan erőteljes, de valamelyest újszerű biztonsági kihívásokkal kell szembenéznünk, amelyekre teljes mértékben a jogi szabályozás a fegyveres védelem terén nem tud megfelelő válaszokat adni a posztjaltai keretek között. E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a kihívások ugyan újszerűek, de a korszakos kihívások kezelésének Magyarországon a fegyveres védelem terén voltak már értékes és tanulságos polgári példái. Erre figyelemmel fontos kitekintetni az 1867-et követő polgári szabályozásra a katonai erő vonatkozásában, összevetve annak szellemiségét és rendszerszintű megoldásait az 1989-et követő szisztémával. A szerző mindezek mellett arra is fel kívánja hívni a figyelmet, hogy 1989-et követően olyan politikai és történelmi indulatoktól fűtött megoldások születtek, amelyek akkor érthetőek voltak, azóta azonban idejétmúlttá váltak, s ma már rendszerszintű áttekintésre, reformra szorulnak. Mindezek érdekében a szerző nem csak történelmi kitekintésű összehasonlításban, illetve az 1989 utáni szabályozás elemzésében gondolkodik, hanem néhány vitaindító javaslat megfogalmazásában is a kortárs kihívások hatékonyabb kezelését támogató közjogi szabályozás egyes lehetséges csomópontjainak vázolásával.
 
pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

Láncos Petra – Koltay András: Versenyhelyzetek az európai médiajogban A TWFD a jogrendszerek versenyének közgazdaságtani megközelítésében. Nr. 2015/17.

Az Európai Unió politikai, gazdasági és jogi keretei kifejezetten alkalmasak a jogrendszerek versenyének vizsgálatára. Az írás Ugo Mattei jogrendszerek versenyének közgazdaságtani elmélete Anthony Ogus által részletezett, valamint Van den Bergh által kidolgozott megközelítésén keresztül vizsgálja az európai jogharmonizációt, azzal, hogy a televíziózás határok nélkül irányelv (TWFD) keretei között felmerülő lehetséges „versenyhelyzetekre” alkalmazza az ogusi és van den berghi megállapításokat. Habár azóta felváltotta a modern technológiai megoldásokat is szabályozó AVMS irányelv, a TWFD kiválóan szemlélteti a jogrendszerek versenyében adódó versenyhelyzeteket (hatásköri és szabályozási verseny), továbbá a harmonizáció nyomán kialakuló szabályozási kudarcokra adott válaszokat (önkéntes jogközelítés, további harmonizáció).

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

Sándor Lénárd: Emberi jogok a beruházásvédelem rendszerében. Nr. 2015/16.

Sokak szemében a nemzetközi jog elmúlt évszázadban elkönyvelhetett legnagyobb sikertörténetét a beruházásvédelmi szerződéses rendszer életre hívása, illetve ezzel együtt a nemzetközi beruházásvédelmi egyezmények népszerűvé válása, és elterjedése jelenti. Álláspontjuk alátámasztásául arra hivatkoznak, hogy az elmúlt negyed évszázadban mind számarányukat, mind pedig az általuk közvetített tőkeimport nagyságát tekintve a beruházásvédelmi egyezmények robbanásszerű növekedésnek indultak. A világgazdaságban folyamatosan bővül az általuk szabályozott gazdasági-üzleti tevékenységek aránya, illetve ezzel egyidejűleg fokozatosan tágul a beruházás azon fogalma is, amelynek védelmet nyújtanak. Népszerűségük egyik legfőbb oka, hogy számos olyan nemzetközi jogi megoldást kínálnak a tőkéjüket exportáló, beruházó vállalatok számára, amelyek minimalizálják, vagy legalábbis nagymértékben csökkentik az idegen állam jogi ismeretlen környezetéből és kevésbé kiszámítható közhatalmi intézkedéseiből fakadó üzleti kockázatokat. A beruházásvédelmi egyezményekben kínált jogi eszköztár erősödése szorosan illeszkedik az elmúlt negyven év világgazdaság globalizálódásaként is ismert folyamatához, amely folyamatosan bontja le mind az áruk, és szolgáltatások, mind pedig a tőke országhatárokon átívelő szabad áramlása előtt tornyosuló akadályokat. A legutóbbi évek során azonban nemcsak a beruházásokat védelmező szerződések, hanem e szerződések alapján a nemzetközi vitarendező fórumok előtt megindított jogviták száma is látványosan megsokszorozódott. E jogvitákban pedig a beruházásvédelmi szerződések rendelkezései alapján a beruházók szerződésszegésre hivatkozással közvetlenül lépnek fel azokkal az államokkal szemben, amelyek jogszabályainak, vagy közpolitikáinak, közhatalmi intézkedéseinek módosítása érinti a beruházó üzletvitelét, üzleti érdekeit. E jogviták közelebbi vizsgálata alapján számos szerző arra az álláspontra helyezkedik, hogy a jelenkor beruházásvédelmi szerződéses rendszerének legitimációja meggyengült. 

Cikk folytatása

További cikkeink...

  • Szalai Ákos: Miért jobb sport a jégkorong, mint a foci? - Avagy mit tud (és mit nem) a joggazdaságtani elemzés . Nr. 2015/15.
  • Drinóczi Tímea: A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján. Nr. 2015/14.
  • Láncos Petra Lea: Egy tagállam harca a nyelvi egyenjogúságért: az uniós versenyvizsgák nyelvhasználati szabályainak újrahangolása. Nr. 2015/13.
  • Jakab András: A jogállamiság mérése indexek segítségével. Nr. 2015/12.
  • Ádány Tamás Vince: Mikronemzeti törekvések a nemzetközi jogi államfogalom tükrében. Nr. 2015/11.
  • Ádány Tamás Vince: Megjegyzések a diplomaták személyes mentességeiről a Goodfriend ügy margójára. Nr. 2015/10.
  • Tőzsér Tamás János: A hitelminősítés fundamentumai - fogalom, eljárás és szerződés. Nr. 2015/9.
  • Ráth Olivér – Varga Ádám: Gondolatok az információs kárpótlás aktuális kérdéseiről. Nr. 2015/8.
  • Szalai Ákos: Jogok piaca, jogok versenye. Nr. 2015/7
  • Hős Nikolett: Áthidalható-e az irányelvek horizontális közvetlen hatályát kizáró joggyakorlat által teremtett joghézag az Alapjogi Charta segítségével? Nr. 2015/6.
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Jog- és Államtudományi Kar

1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.

  • FŐOLDAL
  • Legfrissebb
  • Évfolyamok
  • Impresszum
  • Szerkesztőbizottság