A pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók jogvédelmének és a szolgáltatók-ügyfelek között felmerülő jogviták alternatív (bíróságon kívüli) rendezésének ma már számos fóruma létezik: 2009 végén az Európai Unió akkori tagállamaiban mintegy 750, ún. ADR (alternative dispute resolution) fórumot gyűjtöttek össze. Ezek között számos államban találkozhatunk a pénzügyi ombudsman elnevezéssel. A magyar jogrendszerben nem egészen egy évig létező pénzügyi jogok biztosa intézmény (2012-2013) megfelelő értékeléséhez érdemes áttekinteni az ombudsman-fogalom és a hozzá kapcsolódó felfogások néhány dilemmáját, valamint néhány külföldi példát. Ezek alapján megállapítható, hogy a pénzügyi ombudsmanok által általában ellátott feladatok jó részét hazánkban a Pénzügyi Békéltető Testület végzi el.
Tekintettel arra, hogy nincs legjobb megoldás, nem annyira a szervezeti forma a lényeg, hanem inkább az, hogy a szolgáltatók is belássák: a fogyasztók hatékony jogvédelme által megalapozott bizalom a piac egészének érdeke is. Ha ebben megvan a konszenzus, a piaci szereplők maguk is létrehozhatnak a felmerülő vitákat rendezni hivatott hatékony, olcsó és gyors fórumokat, mint azt például Németországban a különböző pénzügyi szolgáltatók szövetségeinél láthatjuk.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A transzparencia és a közhatalmi tevékenység hatékony és befolyástól mentes ellátásához fűződő közérdek közötti egyensúly szempontjából kiemelt szerepe van a döntés megalapozását szolgáló adatoknak. A tanulmány az említett adatok jogi helyzetét elemzi a hatályos jogszabályi keretekre, valamint az azokhoz kapcsolódó jogalkalmazói gyakorlatra tekintettel. Egyrészt arra keresi a választ, hogy mit takar a döntés megalapozását szolgáló adatok fogalma. Másrészt részletesen bemutatja a döntés megalapozását szolgáló adatok fajtáit, megismerhetőségük korlátozásának eseteit, illetőleg a korlátozás alóli kivételeket. Végezetül a tanulmány ismerteti azokat az eljárási jellegű kötelezettségeket, amelyek a közfeladatot ellátó szerveket a döntés megalapozását szolgáló adatok nyilvánosságának korlátozása tekintetében terhelik.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A vitaanyag (még pontatlan és hiányos jegyzetekkel) az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Alkotmánybíróság és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Szent Korona hazahozatalának 40. évfordulója alkalmából rendezett 2018. január 8-ai közös konferenciájára készült. Először megvizsgálja a Nemzeti hitvallás tizenhetedik érték-kijelentésének (“Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét”) szöveg-történeti előzményeit. Ezt követően megkísérli értelmezni az érték-kijelentés fogalmi összetevőit, illetve – felhasználva az Alkotmánybíróság 22/2016. (XII. 5.) AB határozatának megállapításait – annak közjogi jelentőségét. Ennek során választ keres közbenső kérdésekre is: a „megtestesíti” és „kifejezi” fogalmak jelentésbeli különbsége, az állami folytonosság mibenléte és ennek „alkotmányossága”, a „nemzet egysége” fogalom tartalma, az Alaptörvény Szent-Korona-szabálya és a szentkorona-tan elhatárolása, történeti alkotmányunk és annak vívmányai.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Article 2 and 6 of TEU identifies common values of the member states, while Article 4 rules that the Union shall respect the equality of Member States before the Treaties as well as their national identities, inherent in their fundamental structures, political and constitutional, inclusive of regional and local self-government. Common traditions as international or supranational values are and will be protected later on by the ECJ which perhaps will maintain the primacy of the EU law against national constitutions. But just the TEU gives a strong background for the standpoint that the common European constitutional heritage must not be opposed to national constitutional identity and vice versa. The two set of values should be equilibrated. The common values contain what is common, the national values cover what is not common. But values that are not common are also values and these values also need legal protection. This protection is vested in the constitutional courts of the member states of the CoE and the EU. Thus the constitutional courts may have different tasks but their primary mission is protection of their own constitutional identity. This is not only national but – if we accept the regulation of the TEU – it is also a European mission.

The working paper is available to downlaod here.