• FŐOLDAL
  • Legfrissebb
  • Évfolyamok
  • Impresszum
  • Szerkesztőbizottság
  • Keresés

Pázmány Law Working Papers


Pázmány Law Working Papers

Wágner Tamás: Aranyrészvények és az Európai Unió. 2016/5.

A ’90-es években, illetve a 2000-es évek első felében komoly viták folytak az aranyrészvényekkel kapcsolatban. Ugyanis számos tagállam, köztük Magyarország jogrendszere is tartalmazta ezt a jogintézményt. A fő kérdés az volt, hogy mindez összeegyeztethető-e az uniós jogrenddel. Az elméleti vitákat az Európai Bíróság ítéletei döntötték el, melyek következtében az a nézet terjedt el a köztudatban és a jogirodalomban, hogy az aranyrészvényeknek nincs helyük a 4 szabadságra épülő Európai Unióban. Ezt támasztotta alá ugyanis, hogy az ítéletek nyomán a legtöbb állam feladta álláspontját, s kivezette jogrendszeréből az aranyrészvényeket. Azonban ez a feltételezés túlságosan leegyszerűsítő, számos tényezőt nem vesz figyelembe. Éppen ezért ebben a tanulmányomban arra törekszem, hogy ezt a képet árnyaljam, s rámutassak arra, hogy az Európai Bíróság által megszabott feltételek mentén igenis van létjogosultsága ennek a jogintézménynek. Emellett arra is választ keresek, hogy vajon milyen okok késztették arra az államokat, hogy ilyen eszközt bevezessenek. Ugyanis ahogy arról később beszélni fogok, furcsa kettőség jellemzi az aranyrészvényeket: bennük testesül meg a magántulajdon és az állami tulajdon örökös harca.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

Koltay András: A művészet szabadsága: a nem létező alapjog. Nr. 2016/4.

Lehetséges-e a művészetet, a művészi teljesítmény nyomán létrejött alkotást a jog eszközeivel megítélni? Lehetséges-e, hogy a művészi alkotások, amelyekben az emberi szellem legnagyszerűbb teljesítményei öltenek testet, és amelyek által minden kor a maga kultúráját definiálja, a polgárok egymás közötti és az állammal szembeni viszonyukban előálló kisebb-nagyobb viták eldöntésére létrehozott, szándékoltan a földön járó, technicizált szabályrendszer, a jog által ítéltessenek meg?

Cikk folytatása

Federica Cristani: From Silence to Equitable Compensation: ‘Valuing’ Financial and Economic Crises in Investment Arbitration. Nr. 2016/3.

Several national governments are taking emergency measures to overcomethe current financial and economic crisis. In this regard, arbitral tribunals have been increasingly called upon to determine whether and to what extent such measures have breached international obligations towards foreign investors. The investment arbitration cases involving Argentina are quite telling. Argentina was ultimately found liable for damages incurred by investors as a result of governmental measures taken during its 2001-2002 financial crisis. Such measures were deemed to breach non-expropriation standards, i.e. the fair and equitable treatment standard, and Argentina was called to pay damages. However, the relevant investment agreements  offered no guidance on the appropriate damages to be awarded. Arbitration case-law shows that, generally, arbitrators have lowered the amount of compensation due to foreign investors  - in comparison with the amount of compensation which a foreign investor would be entitled to without taking into account the existence of the financial crisis. However, arbitral awards are generally silent on the reasoning behind the choice of the method applied. Only some recent tribunals, i.e. Impregilo v. Argentina and National Grid PLC v. Argentina, made express reference to the impact of economic crises in the remedies stage.

After a brief overview of the topic, the paper offers an analysis of the relevant investment arbitration case-law, in order to highlight the reasoning of arbitrators in the remedies stage and the use of equitable considerations as a means to reflect the public interests of the host State  in the determination of the amount of compensation owed to foreign investors.

pdfThe working paper is available for download here.

Tárnok Balázs: A kötelező menekültkvóták szabályozása az Európai Unióban a szubszidiaritás elvének érvényesülése tükrében. Nr. 2016/2.

A 2015-ös migránsválság és az arra adott jogi válaszok nagy port kavartak az európai politikai porondon. Kerítés a határon, tagállamok egyéni fellépése a válság kezelésében kontra a közös európai megoldások, a migránsok szétosztása a tagállamok között meghatározott kvóták alapján. A menedékkérők kötelező kvóták alapján történő elosztásáról 2015 szeptemberében döntött az Európai Unió Tanácsa, amely azonban nem élvezi az összes tagállam támogatását.  Azon tagállamok, amelyek kifogásolják a Tanács kvótahatározatát, leginkább a szubszidiaritás elvének sérelmére hivatkozva érvelnek a döntés megsemmisítése érdekében. A szubszidiaritás elvének értelmezése a kvótahatározat tekintetében azonban több kérdést is felvet. Jelen tanulmány küldetése e szempontok ismertetése a kérdés dogmatikai megalapozása mellett.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

Viktor Milanov: Direct Democracy in Bulgaria. Nr. 2016/1.

The paper provides in-depth analyses about the status of direct democracy in Bulgaria, it gives a historic overview and also dissects the legal framework which regulates the direct democratic instruments in the Balkan country. One of its’ main goals is to demonstrate the instruments and to focus on their particular legal characteristics. The paper also sums up the practice and impact of direct democracy in Bulgaria since 1989/1990 with special regard to the 2013 Referendum on the utilisation of nuclear energy and evaluates the regulation and practice of direct democracy in Bulgaria.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen. / The working paper is available for download here.

További cikkeink...

  • Láncos Petra Lea: Minek nevezzelek? – Az Index terméktesztjeinek besorolása. Nr. 2015/20.
  • Szilágyi Pál: Csoportos keresetek az Egyesült Királyság antitröszt jogában. Nr. 2015/19.
  • Farkas Ádám: Szemléletváltást védelmi aspektusban! Nr. 2015/18.
  • Láncos Petra – Koltay András: Versenyhelyzetek az európai médiajogban A TWFD a jogrendszerek versenyének közgazdaságtani megközelítésében. Nr. 2015/17.
  • Sándor Lénárd: Emberi jogok a beruházásvédelem rendszerében. Nr. 2015/16.
  • Szalai Ákos: Miért jobb sport a jégkorong, mint a foci? - Avagy mit tud (és mit nem) a joggazdaságtani elemzés . Nr. 2015/15.
  • Drinóczi Tímea: A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján. Nr. 2015/14.
  • Láncos Petra Lea: Egy tagállam harca a nyelvi egyenjogúságért: az uniós versenyvizsgák nyelvhasználati szabályainak újrahangolása. Nr. 2015/13.
  • Jakab András: A jogállamiság mérése indexek segítségével. Nr. 2015/12.
  • Ádány Tamás Vince: Mikronemzeti törekvések a nemzetközi jogi államfogalom tükrében. Nr. 2015/11.
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Jog- és Államtudományi Kar

1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.

  • FŐOLDAL
  • Legfrissebb
  • Évfolyamok
  • Impresszum
  • Szerkesztőbizottság