Lehetséges-e a művészetet, a művészi teljesítmény nyomán létrejött alkotást a jog eszközeivel megítélni? Lehetséges-e, hogy a művészi alkotások, amelyekben az emberi szellem legnagyszerűbb teljesítményei öltenek testet, és amelyek által minden kor a maga kultúráját definiálja, a polgárok egymás közötti és az állammal szembeni viszonyukban előálló kisebb-nagyobb viták eldöntésére létrehozott, szándékoltan a földön járó, technicizált szabályrendszer, a jog által ítéltessenek meg?

Several national governments are taking emergency measures to overcomethe current financial and economic crisis. In this regard, arbitral tribunals have been increasingly called upon to determine whether and to what extent such measures have breached international obligations towards foreign investors. The investment arbitration cases involving Argentina are quite telling. Argentina was ultimately found liable for damages incurred by investors as a result of governmental measures taken during its 2001-2002 financial crisis. Such measures were deemed to breach non-expropriation standards, i.e. the fair and equitable treatment standard, and Argentina was called to pay damages. However, the relevant investment agreements  offered no guidance on the appropriate damages to be awarded. Arbitration case-law shows that, generally, arbitrators have lowered the amount of compensation due to foreign investors  - in comparison with the amount of compensation which a foreign investor would be entitled to without taking into account the existence of the financial crisis. However, arbitral awards are generally silent on the reasoning behind the choice of the method applied. Only some recent tribunals, i.e. Impregilo v. Argentina and National Grid PLC v. Argentina, made express reference to the impact of economic crises in the remedies stage.

After a brief overview of the topic, the paper offers an analysis of the relevant investment arbitration case-law, in order to highlight the reasoning of arbitrators in the remedies stage and the use of equitable considerations as a means to reflect the public interests of the host State  in the determination of the amount of compensation owed to foreign investors.

The working paper is available for download here.

A 2015-ös migránsválság és az arra adott jogi válaszok nagy port kavartak az európai politikai porondon. Kerítés a határon, tagállamok egyéni fellépése a válság kezelésében kontra a közös európai megoldások, a migránsok szétosztása a tagállamok között meghatározott kvóták alapján. A menedékkérők kötelező kvóták alapján történő elosztásáról 2015 szeptemberében döntött az Európai Unió Tanácsa, amely azonban nem élvezi az összes tagállam támogatását.  Azon tagállamok, amelyek kifogásolják a Tanács kvótahatározatát, leginkább a szubszidiaritás elvének sérelmére hivatkozva érvelnek a döntés megsemmisítése érdekében. A szubszidiaritás elvének értelmezése a kvótahatározat tekintetében azonban több kérdést is felvet. Jelen tanulmány küldetése e szempontok ismertetése a kérdés dogmatikai megalapozása mellett.

A műhelytanulmány letölthető innen.

The paper provides in-depth analyses about the status of direct democracy in Bulgaria, it gives a historic overview and also dissects the legal framework which regulates the direct democratic instruments in the Balkan country. One of its’ main goals is to demonstrate the instruments and to focus on their particular legal characteristics. The paper also sums up the practice and impact of direct democracy in Bulgaria since 1989/1990 with special regard to the 2013 Referendum on the utilisation of nuclear energy and evaluates the regulation and practice of direct democracy in Bulgaria.

A műhelytanulmány letölthető innen. / The working paper is available for download here.