A joggazdaságtan alapfeltevése, hogy a szabályok hatnak az érintett szereplők viselkedésére, hiszen mindenki az adott szabályokhoz alkalmazkodva próbálja a céljai szempontjából legjobbnak tűnő stratégiát megtalálni és követni. A két sport összehasonlításával ezt a hipotézist tesztelhetjük és igazolhatjuk. Abban, hogy az egyikben (a jégkorongban) a csapatok támadóbb felfogásban játszanak, hogy szabálytisztelőbbek (kevesebb a szabálytalanság) és a bírói tévedések szerepe kisebb, a szabályok költségcsökkentő és ösztönző hatásainak, a szabálytalanságok szankcióinak és a jogalkalmazói diszkrecionalitás szintjének is jelentős szerepe van. 

A műhelytanulmány letölthető innen.

A nemzetbiztonsági ellenőrzések felülvizsgálatának lehetővé tétele ráirányította a figyelmet e hatáskör szükségessége, kialakítása, következményei és eljárási szabályaira vizsgálatára. A tárgykörben, 2015 tavaszán szervezett konferencián e témával összefüggésben a biztonság alkotmányjogi értelmezési lehetőségeivel, az alapjogok speciális korlátozásának tesztjével, illetve a személyi biztonsághoz való joggal, valamit ezek összefüggésrendszerével foglalkoztam. Az előadásomnak a célja egy olyan elméleti háttér vázolása volt, amelyet esetleg alapul véve értékelhető majd az új hatáskör gyakorlati megvalósulása.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Olaszország idén újabb csatát nyert az Európai Unió Bíróságán az intézmények „munkanyelveinek” gyakorlata ellen. A déli tagállam – Spanyolország kitartó támogatásával – nem először támadja meg az intézmények angolra, franciára és németre összpontosító kommunikációs gyakorlatát, és a Bíróság legújabb gyakorlata úgy tűnik nyitott ezekre a törekvésekre. Az alábbiakban az Olaszország által az uniós versenyvizsgák közzétételét, a pályázókkal folytatott kommunikációt és a versenyvizsga pályázatokat illető nyelvi korlátozások miatt indított semmissé nyilvánítási eljárásokban született ítéleteket ismertetem röviden.

A műhelytanulmány letölthető innen.

 

A közbeszédben és a szakirodalomban is gyakran elhangzanak olyan átfogó kijelentések, hogy a jogállamiság helyzete „romlik” vagy éppen „javul”. A jogállamiság kialakult dogmatikája és a nemzetközi standardok alapján jogászként egy-egy konkrét jogi változásra vonatkoztatva ugyan rendszerint valóban meg tudjuk mondani, hogy az javulás-e vagy romlás, de ha számos és egymással részben ellentétes irányú változással szembesülünk, akkor az összegzett változási irány megállapítása már gyakran önkényesnek tűnik. A hagyományos jogászias eszköztáron túl ilyenkor érdemes inkább társadalomtudományi módszerekhez folyamodnunk, amelyekkel számszerűsíthetőek a változások. Az ezzel kapcsolatos módszertani kérdéseknek kiterjedt nemzetközi szakirodalma van, és a jogállamiság mérésére is számos indexet használnak már különféle intézmények Európában és az USA-ban is (pl. Freedom House, Bertelsmann Stiftung, Világbank, World Justice Project). A jelen írás a fogalmi előkérdések, az adatfelvétel, az adatok aggregációja, az eredmények értelmezése, valamint az országok és időállapotok közti összehasonlítás során felmerülő főbb módszertani nehézségekbe nyújt bevezetést.

A műhelytanulmány letölthető innen.