Kevés olyan szabály van a hatályos jogban, amely több mint negyed századot élt meg. Még kevesebb ezen belül az adószabály. De olyan adószabály, amely huszonöt év után is aktuális, alig akad. Ilyen (volt) a helyi adó törvény adókivetés szempontjait meghatározó rendelkezése. Az ebben meghatározott hármas feltétel, azaz hogy az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan kell megállapítani a törvényben meghatározott adómaximumra figyelemmel a 2017. január 1-jével kezdődő adóévtől már nem alkalmazható. Pedig akár megélhetett volna további évtizedeket is. A tanulmány az e rendelkezéshez kapcsolódó jogalkalmazási gyakorlatot mutatja be vázlatosan. Egyben fel kívánja hívni a figyelmet a helyébe lépő új szabályozás alkotmányossági problémájára is.

A műhelytanulmány letölthető innen.

The constitutional complaint is one of the most important power of constitutional courts. This power originates from the protection of human rights. Most of the countries in Europe created the power of constitutional complaint. This power is called amparo in the Spanish-speaking countries. Although there are some differences between the constitutional complaint and the amparo procedure, the basis of them are same: the effective protection of constitutional basic rights. In this essay, I analyse the rules of constitutional complaint in Austria, in Germany, and in Slovenia, as well as the power of amparo in Spain and in Mexico. 

The working paper is available here.

A jogtudományi irodalom általánosan elterjedt megközelítés szerint a kártérítés mértéke kapcsán jogi kérdés az, hogy adott sérelem kárnak (vagy sérelemdíj alapját szolgálló személyiségi jogsértésnek) számítson-e, míg az ilyen módon lehatárolt sérelem „értékének”, „árának” a meghatározása a „szakértők” dolga. Ez utóbbi „ténykérdés”. A mostani írás arra tesz kísérletet, hogy ezt a jogkérdés – ténykérdés dichotómiát oldja, és megmutassa, hogy azon kérdések jó része, amely tipikusan a szakértőkre marad elég fontos, jogilag is releváns problémákat tartalmaz. Mivel ezeket a jogalkalmazók (mindenekelőtt: a bírók) a szakértőkre hagyják, igazából jogi döntéseket delegálnak rájuk. Tegyük hozzá: úgy, hogy sokszor ezt fel sem ismerik.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Az új magyar jogi terminológia szerint a nem-vagyoni kár nem kár. Amennyiben sérelem nem vagyoni értékcsökkenést okoz, akkor sérelemdíjat lehet megállapítani – feltéve, hogy személyiségi jog sérül. Ez a megközelítés eltér sok más jog és a joggazdaságtan megközelítésétől, amely az ilyen sérelmeket is kárnak tekinti. Ugyanakkor nem állítja, hogy minden sérelem kompenzációt kell, hogy maga után vonjon. Az írás azt vizsgálja, hogy a joggazdaságtan – alapvetően a prevencióra fókuszáló – megközelítése szerint milyen indokok szólhatnak amellett, hogy a személyiségi jogsértéseket és a vagyoni károkat külön kezeljük, illetve, hogy a nem-vagyoni sérelmeknek csak egy körét ismerje el megtérítendőnek a polgári jog.

A műhelytanulmány letölthető innen.