Smuk Péter: Az átmenet parlamenti joga, a parlamenti jog átmenete. Nr. 2012/40.

A magyar parlamenti jog a rendszerváltás óta az alkotmányos változásokat időbeli eltolódással követte. Az Országgyűlésnek az „ideiglenes” alkotmány által meghatározott pozíciója az állami szervek rendszerében meglehetősen stabilnak nevezhető, míg az alkotmányi szabályozás mellett 1989-ben tartalmilag demokratizált, „ráncfelvarrott” ügyrendeket 1994-ben sikerült új Házszabállyal felváltani. A parlamenti eljárások és szervezeti normák a demokratikus és hatékony működés feltételeit megteremtették. A tárgyalás és politikai aréna keretei már a rendszerváltáskor sem voltak kifejezetten szűkösek, annak szabadságfokát, illetve diszfunkcionális vagy rosszul szabályozott elemeit pedig rendre cinikusan a maga javára használta a politikai elit (az ellenzék kisebb elégedetlenkedései mellett). Jelen dolgozat vázlatosan áttekinti az 1989-2012 közötti időszak élő parlamenti jogának egyes alapvető intézményeit, azokat alkotmányjogi – tudományos – diszkusszió tárgyává kívánja tenni.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 2161