Reszkető Petra – Váradi Balázs: Vállalkozásokat érintő adminisztratív terhek, versenypolitikai következmények. Nr. 2012/27.

A jobb szabályozás az OECD és EU szakpolitikai prioritásai közé emelkedett az elmúlt két évtizedben annak felismerése nyomán, hogy az állami szerepvállalás növekedésével, a globalizáció erősödésével az üzleti életet terhelő szabályozások mind globális, mind tagállami viszonylatban versenyképességi tényezőként jelennek meg. Az OECD szabályozási reform kezdeményezésének explicit célja volt, hogy hasznavehető támogatást nyújtson a nemzeti szabályozások minőségének és átláthatóságának javításához, ezáltal: élénkítse a határokon átnyúló versenyt/ innovációt, ugyanakkor bizonyos társadalmi célokat (pl. társadalmi kohézió, környezeti fenntarthatóság, esélyegyenlőség) is hatékony érvényesítsen.

Az adminisztratív terhek csökkentése, mint ajánlatos és indokolható kormányzati cél mellett számos közgazdasági érv vethető fel. A nemzetközi szakértői közösség véleménye egyöntetű abban, hogy az AT csökkentése érdemben járul hozzá az állami szabályozás minőségének és kiszámíthatóságának növeléséhez. Jelen elemzésünkben az EU által ajánlott ún. sztenderd költségmodell módszerre és e keretben használt definíciókra hagyatkozunk – mely szerint, adminisztratív teher a vállalatok állami szabályozásból fakadó azon adminisztratív kötelezettségei, melyeket a vonatkozó jogszabályi előírás hiányában nem végeznének. Ez a meghatározás egyértelműen elkülöníti az üzleti szektort érintő adminisztratív terheket és ezek számszerűsített értékét azoktól az ugyancsak adminisztratív tevékenységektől, melyeket a vállalkozások/vállalatok akkoris végeznének, ha nem lennének az érintett jogszabályi kötelezettségek (vö. szokásos üzleti tevékenység és ebből származó adminisztratív költségek).

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 2171