Ádány Tamás Vince: Mikronemzeti törekvések a nemzetközi jogi államfogalom tükrében. Nr. 2015/11.

Néhány kilométernyire a magyar határtól Horvátország és Szerbia között a két ország közötti határ megállapításra vonatkozó elvek határozatlansága, illetve a Duna medrének változása egy látszólagos „senki földjét” hozott létre a környékbeliek által Sziga néven ismert területen, ahol egy cseh állampolgár kezdeményezésére néhány lelkes magánszemély Liberland néven új állam létrehozására törekszik. A nemzetközi jog által használt államfogalom azonban néhány legyőzhetetlen akadályt rejt "önállósodási törekvéseik" számára. A jelen műhelytanulmány ezt a hagyományos államfogalmat felvázolva azonosítja az önálló mikroállamok alapításának néhány kortárs nemzetközi jogi akadályát. 

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 2936

Ádány Tamás Vince: Megjegyzések a diplomaták személyes mentességeiről a Goodfriend ügy margójára. Nr. 2015/10.

A diplomácia titokzatosnak, kalandosnak és fényűzőnek látszó világa régóta különösen foglalkoztatja a nyilvánosságot. Az államok közötti békés ügyintézés e rendszerével kapcsolatban ugyanakkor meglehetősen kevés hiteles és közérthető információ érhető el a laikus közönség számára, és ez a kettősség – a viszonylagos információhiány és az ennek ellenére (vagy épp ezért) töretlen érdeklődés – több széles körben elterjedt félreértés kialakulásához vezetett.

A jelen munkának nem célja a magyar-amerikai kapcsolatok alakulásának és André Goodfriend ügyvivő tevékenységének minden nyilvánosságot kapott részletre kiterjedő bemutatása, különösen nem a politikai kérdések és hatások elemzése. Az egyes jogi kérdések vonatkozásában nem térünk ki például a diplomata bécsi egyezmény által meghatározott feladatainak elemzésére, hanem itt és most csak az események egy elemét, az Egyesült Államok magyarországi ügyvivője ellen tett feljelentést, annak magyar és nemzetközi jogi környezetét vizsgáljuk meg.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 3062

Tőzsér Tamás János: A hitelminősítés fundamentumai - fogalom, eljárás és szerződés. Nr. 2015/9.

Eddig a hitelminősítésre kevés figyelem irányult a magyar jogtudományban. Jelen tanulmány az egyik első lépcső kíván lenni annak elérésében, hogy néhány alapfogalomból kiindulva jogi szempontból jobban megértsük a minősítők szerepét a tőkepiacon. A tanulmány elemzi a hitelminősítés fogalmát, természetet majd, mint a „szerződés vázát” bemutatja minősítési eljárást és a különböző szerződéses jogviszonyokat. A szerző elsődleges célja a legfontosabb alapfogalmak, jogviszonyok bemutatása, ami az olvasó számára egy jó kiindulópontot biztosít a hitelminősítés polgári jogi és európai jogi összefüggéseinek és szabályrendszerének a megértéséhez.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

 

  • Találatok: 3322

Ráth Olivér – Varga Ádám: Gondolatok az információs kárpótlás aktuális kérdéseiről. Nr. 2015/8.

Az információs kárpótlás aktuális kérdéseivel foglalkozó tanulmányunkban arra vállalkoztunk, hogy feltárjuk a kárpótlást hátráltató akadályokat, megvizsgáljuk az érintettek jogait, ezeket szembe állítsuk egymással. Az akadályok feltárása és a versengő alapvető jogok szembeállítása egyaránt fontos célunk. Bár ezek sokszor politikai indíttatásúak, mégis komoly jogi relevanciával bírnak és alapjaiban determinálják az alapjogok érvényesülésének lehetőségét is.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

 

  • Találatok: 3154

Szalai Ákos: Jogok piaca, jogok versenye. Nr. 2015/7

A jogrendszerek, pontosabban az azt alakító jogalkotók, jogalkalmazók versenyben állnak egymással. A jogalanyok választhatnak, hogy melyik jognak vetik alá magukat. Választhatnak úgy, hogy telephelyet, lakóhelyet választanak. Választhatnak úgy, hogy jogot választanak: szerződéseket nem feltétlenül a hazai jog szerint kötnek, vállalatot nem a hazai jog szerint alapítanak, házasságot nem a hazai jog szerint kötnek. A jogrendszerek ezért aztán reagálnak a versenyre, illetve egymásra: megpróbálnak egyes erőforrásokat, jogügyleteket elvonni egymás elől (vagy éppen próbálnak elriasztani másokat). Esetleg próbálják korlátozni a jogalanyaik elvándorlását: a jogválasztás korlátozásával, a kollíziós joggal, a tőke szabad áramlásának akadályozásával próbálhatják csökkenteni a verseny erejét. Sőt, a jogrendszerek versenyben állnak egymással akkor is, ha a telephelyválasztást, a lakóhelyválasztást, a jogválasztást sikeresen korlátozzák: a jogrendszer támogatottsága, elfogadottsága a helyi polgárok, tőke szemében függhet attól, hogy más jogrendszerekhez képest milyen teljesítményt nyújt.  Ugyan a jogrendszerek közötti verseny az irodalomban általában mint decentralizációs licit jelenik meg, de a joggazdaságtanban megjelenő adó-, szabályozási- és általában a  jogverseny-modellek végeredménye nem feltétlenül a lefelé tartó licit. Bizonyos körülmények között az, de nem mindig. Az írás a különböző modelleket mutatja be: azt vizsgálja, hogy különböző feltételek – például különböző kollíziós, jogválasztási szabályok – mellett mennyiben eltérő hatásokat várhatunk a jogversenytől.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

 

  • Találatok: 3021