Az Európai Unió politikai, gazdasági és jogi keretei kifejezetten alkalmasak a jogrendszerek versenyének vizsgálatára. Az írás Ugo Mattei jogrendszerek versenyének közgazdaságtani elmélete Anthony Ogus által részletezett, valamint Van den Bergh által kidolgozott megközelítésén keresztül vizsgálja az európai jogharmonizációt, azzal, hogy a televíziózás határok nélkül irányelv (TWFD) keretei között felmerülő lehetséges „versenyhelyzetekre” alkalmazza az ogusi és van den berghi megállapításokat. Habár azóta felváltotta a modern technológiai megoldásokat is szabályozó AVMS irányelv, a TWFD kiválóan szemlélteti a jogrendszerek versenyében adódó versenyhelyzeteket (hatásköri és szabályozási verseny), továbbá a harmonizáció nyomán kialakuló szabályozási kudarcokra adott válaszokat (önkéntes jogközelítés, további harmonizáció).

A műhelytanulmány letölthető innen.

Sokak szemében a nemzetközi jog elmúlt évszázadban elkönyvelhetett legnagyobb sikertörténetét a beruházásvédelmi szerződéses rendszer életre hívása, illetve ezzel együtt a nemzetközi beruházásvédelmi egyezmények népszerűvé válása, és elterjedése jelenti. Álláspontjuk alátámasztásául arra hivatkoznak, hogy az elmúlt negyed évszázadban mind számarányukat, mind pedig az általuk közvetített tőkeimport nagyságát tekintve a beruházásvédelmi egyezmények robbanásszerű növekedésnek indultak. A világgazdaságban folyamatosan bővül az általuk szabályozott gazdasági-üzleti tevékenységek aránya, illetve ezzel egyidejűleg fokozatosan tágul a beruházás azon fogalma is, amelynek védelmet nyújtanak. Népszerűségük egyik legfőbb oka, hogy számos olyan nemzetközi jogi megoldást kínálnak a tőkéjüket exportáló, beruházó vállalatok számára, amelyek minimalizálják, vagy legalábbis nagymértékben csökkentik az idegen állam jogi ismeretlen környezetéből és kevésbé kiszámítható közhatalmi intézkedéseiből fakadó üzleti kockázatokat. A beruházásvédelmi egyezményekben kínált jogi eszköztár erősödése szorosan illeszkedik az elmúlt negyven év világgazdaság globalizálódásaként is ismert folyamatához, amely folyamatosan bontja le mind az áruk, és szolgáltatások, mind pedig a tőke országhatárokon átívelő szabad áramlása előtt tornyosuló akadályokat. A legutóbbi évek során azonban nemcsak a beruházásokat védelmező szerződések, hanem e szerződések alapján a nemzetközi vitarendező fórumok előtt megindított jogviták száma is látványosan megsokszorozódott. E jogvitákban pedig a beruházásvédelmi szerződések rendelkezései alapján a beruházók szerződésszegésre hivatkozással közvetlenül lépnek fel azokkal az államokkal szemben, amelyek jogszabályainak, vagy közpolitikáinak, közhatalmi intézkedéseinek módosítása érinti a beruházó üzletvitelét, üzleti érdekeit. E jogviták közelebbi vizsgálata alapján számos szerző arra az álláspontra helyezkedik, hogy a jelenkor beruházásvédelmi szerződéses rendszerének legitimációja meggyengült. 

A joggazdaságtan alapfeltevése, hogy a szabályok hatnak az érintett szereplők viselkedésére, hiszen mindenki az adott szabályokhoz alkalmazkodva próbálja a céljai szempontjából legjobbnak tűnő stratégiát megtalálni és követni. A két sport összehasonlításával ezt a hipotézist tesztelhetjük és igazolhatjuk. Abban, hogy az egyikben (a jégkorongban) a csapatok támadóbb felfogásban játszanak, hogy szabálytisztelőbbek (kevesebb a szabálytalanság) és a bírói tévedések szerepe kisebb, a szabályok költségcsökkentő és ösztönző hatásainak, a szabálytalanságok szankcióinak és a jogalkalmazói diszkrecionalitás szintjének is jelentős szerepe van. 

A műhelytanulmány letölthető innen.

A nemzetbiztonsági ellenőrzések felülvizsgálatának lehetővé tétele ráirányította a figyelmet e hatáskör szükségessége, kialakítása, következményei és eljárási szabályaira vizsgálatára. A tárgykörben, 2015 tavaszán szervezett konferencián e témával összefüggésben a biztonság alkotmányjogi értelmezési lehetőségeivel, az alapjogok speciális korlátozásának tesztjével, illetve a személyi biztonsághoz való joggal, valamit ezek összefüggésrendszerével foglalkoztam. Az előadásomnak a célja egy olyan elméleti háttér vázolása volt, amelyet esetleg alapul véve értékelhető majd az új hatáskör gyakorlati megvalósulása.

A műhelytanulmány letölthető innen.