Jakab András – Sonnevend Pál: A reklámadó és az európai jog. Nr. 2014/14.

Ennek a rövid elemzésnek a tárgya a nemrégiben elfogadott, a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény összeegyeztethetősége az Emberi Jogok Európai Egyezményével és az Európai Unió jogával. A jogi elemzésben tekintetbe vettük, hogy a reklámadó bevétel alapú szektorális különadó, melynek adókulcsai erősen progresszívek, és a felső sávokban a vállalkozásokat terhelő közvetlen adókkal összevetve igen jelentős mértékűek Annak megállapítása, hogy ténylegesen megvalósul-e jogsérelem, olyan ténybeli körülményektől is függ (így különösen a pontos piaci szerkezet és a kérdéses adó tényleges hatása), amelyek nem ismertek a szerzők számára. Végleges ítélet alkotására ezért nem vállalkozhatunk, azonban ebben az írásban amellett érvelünk, hogy az európai jog egyértelmű kereteket szab a magyar jogalkotó számára. Ennek alapján azt az álláspontot képviseljük, hogy a szokásos adóterheken túli jelentős adók a médiavállalkozások működésére való befolyásuk miatt sérthetik az Egyezmény 10. cikkében és az Alapjogi Charta 11. cikkében rögzített véleménynyilvánítási szabadságot, valamint a külföldi tulajdonú médiavállalkozások de facto diszkriminatív adójogi kezelése miatt az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 49. és 54. cikke által rögzített letelepedési szabadságot.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 2470