Tóth Tihamér: A versenyjogi csoportos pereskedés amerikai tapasztalatai. Nr. 2014/33.

A tanulmányban az amerikai szövetségi jogi csoportos perek (class action) jogi szabályozását és annak versenyjogi gyakorlatát mutatom be, a mellett érvelve, hogy ez az új jogintézmény a közjót szolgálva illeszkedne az új polgári perrendtartás koncepciójába. Véleményem szerint az opt out rendszerű, a perrel kapcsolatos kockázatokat nem honoráló csoportos jogérvényesítés nélkül nem várható, hogy sor kerüljön a fogyasztók részéről kártérítési perekre. Ennek hiányában a jogsértés révén megjelenő jogosulatlan gazdagodás igazságtalanul a jogsértőnél maradhat. Bemutatom, hogy a közérdekű és magánérdekű jogérvényesítés viszonya tekintetében kialakított jogpolitikai álláspont nagyban meghatározza a csoportos perek jövőjét: versenyhivatali eljárásokat követő kártérítési pereknél kevésbé szükségesek a felperesi pozíciót erősítő szabályok, ha viszont a hivatali eljárásokat kiegészítő modellben gondolkozunk, akkor az amerikai út kínálja a legjobb mintát.

Konklúzióm szerint az amerikai csoportos per szabályainak átvétele az európai perjogi rendszerben nem vezetne olyan rendszer szintű problémákhoz, amelytől jelenleg az európai politika- és jogformálók is tartanak. Az USA-ban az elmúlt évtizedekben előfordult visszaélések a jogszabályi szigorítások és a gyakorlat változása miatt jelentősen visszaszorultak; a problémás esetek alapvetően a helyi felperesek felé húzó tagállami bíróságokhoz voltak köthetők, a szövetségi bírók jóval körültekintőbben jártak el az olyan kényes kérdések, mint az ügyvédi munkadíjak mértéke vagy a kuponos kompenzációk megfelelősége kapcsán. A visszaélés szerű megaperektől való félelem azért is megalapozatlan, mert éppen az eltérő kapcsolódó perjogi szabályaink (pl. költségviselés, ügyvédi munkadíj, bizonyítási eljárás, esküdtszék és büntető kártérítés hiánya) jelentősen csökkentik az alaptalan keresetek előterjesztésének rizikóját. Igaz viszont, hogy az ügyvédi szakmában újszerű változások állhatnak elő, amelyek azonban a tisztességet és szakmai integritást szem előtt tartó kamarai szabályozás esetén nem jelenthetnek olyan akadályt, amely a károsultak teljes kártérítéshez való elvének megvalósításával konkurálhatna.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

(A műhelytanulmány korábbi változata: PLWP 2014/21.)

  • Hits: 2618