„A jogi felelősség középpontjába minden vonatkozásban az embert - az okfolyamatnak a kártérítéssel befolyásolható mozzanatát - lehet helyezni.” – mutat rá Eörsi Gyula^[1]. Marton pedig meghatározza^[2], hogy a felelősség a kötelezett nem teljesítése esetére kilátásba helyezett szankció, tehát nem létezhet felelősség kötelem megsértése nélkül.

Büntetőeljárásban való tolmácsolás, beszerzési szerződések fordítása, hitelszerződések blattolása – ezek a példák mind komoly, szaktudást igénylő feladatok. Ennek ellenére a gyakorlatban elenyésző a szaktudás megjelenése. Ezt erősíti a felelősségre vonás hiánya is. Semmilyen jellegű következménnyel nem járt, amikor egy interjúalanyom a kihallgatás során azt közvetítette a tanúnak, hogy gyanúsítottként hallgatják ki. A rendőr ismerte ezeket a szavakat angol nyelven, ezért tisztázta a helyzetet a tanúval. A szóban forgó tolmács elnézést kért és azóta is visszahívják arra a rendőrségre tolmácsolni, semmilyen következménnyel nem járt a tévedése.

 A műhelytanulmány letölthető innen.

^[1] Eörsi Gyula: A jogi felelősség alapproblémái. A polgári jogi felelősség. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1961. 403.

^[2] Marton Géza: A polgári jogi felelősség. Budapest, 1993. 11. és 13. pont

A pénzügyi szolgáltatásokat igénybevevő fogyasztók védelme szempontjából az érintettek széles körére tekintettel, az egyik legmeghatározóbb terület a hitelezés. Az erre vonatkozó szabályanyag a közösségi jogban viszonylag későn, az 1980-as években indult fejlődésnek. Az eltérő tagállami megoldások számos problémát (többek között a hitelezők közötti verseny torzulását, a határon átnyúló hitelek elérhetőségének korlátozását, eltérő fogyasztóvédelmi mechanizmusokat), végső soron a belső piac működésének anomáliáit eredményezték. Ezért a korábbi, jelentős eltéréseket engedő rendelkezéseket felváltotta a teljes harmonizációra törekvő 2008/48/EK irányelv, amelynek implementációja a magyar jogban is a korábbinál átláthatóbb, hatékonyabb regulációt eredményezett (ld. a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvényt). Bár a szabályozás az eltelt időszakban számos változáson keresztülment, egyes elemei stabilnak bizonyultak. Ugyanakkor – elsősorban a technikai fejlődés következtében - olyan új problémák is felszínre kerültek, melyekre a jelenlegi keretrendszer már nem minden esetben tud megfelelő válaszokat adni.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A koronavírus-járvány okozta egészségügyi válsághelyzet leküzdése érdekében Európa és a világ országai számos, a szabad mozgáshoz való alapjogot korlátozó intézkedést hoztak, amely szabályok betartásának ellenőrzése céljából nem egy államban alkalmaztak digitális eszközöket. Jelen tanulmány a hasonló közjogi-, illetve politikai kultúrával, és történelmi háttérrel rendelkező visegrádi országok vonatkozásában vizsgálja az elektronikus eszközök alkalmazását, illetve alkalmazhatóságát az emberek elkülönítésére, karanténba helyezésre vonatkozó előírások kapcsán. A tanulmány Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia koronavírus-járvány kezelése jogszabályi kereteinek rövid bemutatását követően sorra veszi a vizsgált államok vonatkozó szabályozását és gyakorlatát, kitérve az elektronikus karantén kapcsán felmerülő közjogi vitákra. A tanulmány a visegrádi országok intézkedéseinek elemzésével, és a vizsgálat eredményeinek rendszerezésével egy jogösszehasonlításra alapozott képet ad arról, hogy miként működhet a karantén intézkedések digitális úton történő ellenőrzése.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Given the wide jurisdiction over 27 Member States of the European Union’s (EU) judicial branch, the Court of Justice of the European Union (CJEU), was historically criticised for acting as a ‘puppet’ for furthering the Union’s policies. However, before formulating such a staunch standpoint on the CJEU’s possible judicial activism, one must consider the Court’s decisions from a political and institutionalist perspective. Understanding the ulterior political motive of the ‘ever closer Union’ and the CJEU’s position in the current fragile system of ‘institutional balance’ of the EU, could lead to a more nuanced debate on judgments that affect the lives of 447 million people.

The working paper is available for download here.