Ádám Remetei-Filep: Opinion with regard to Case C-333/21 European Super League Company, S.L. v Union of European Football Associations (UEFA) and Fédération Internationale de Football Association (FIFA). Nr. 2021/11.

The announcement concerning the Super League project of elite European football clubs resulted in a spectacular frenzy in the world of football and even outside of it back in April 2021. Nevertheless, after a few days the whole initiative seemed to collapse, nine out of the 12 founding clubs seemed to deeply regret their participation in the project and UEFA seemed to emerge victoriously from the fight. Case C-333/21 before the Court of Justice of the European Union is the still on-going legal battle between the same parties and it might still have a long lasting effect on European football. This opinion takes a closer look at the actual provisions relevant for the competition law assessment of this dispute and discusses the most relevant aspect of the case.

The working paper is available for download here.

  • Hits: 1803

Oroszi Fanni: A versenyjog, a fogyasztóvédelem és az adatvédelem lehetséges találkozási pontjai a digitalizáció korában. Nr. 2021/10

A digitalizáció napjainkban életünk számos szegmensében szerepet játszik, amely azzal jár, hogy egyre több személyes adat kerül összegyűjtésre és felhasználásra nap mint nap. Ezek a személyes adatok egyfajta gazdasági értékkel is rendelkeznek, mely tényezőként szerepet játszhat különféle versenyjogi és fogyasztóvédelmi kérdésekben is. Mind a versenyjog, mind a fogyasztóvédelem új kihívások elé néz tehát az adatvédelem területén. Cikkemben vizsgálom mind az Európai Unió, mind a tagállami versenyhatóságok különböző területek ötvözésével hozott döntéseit és az akadémia által kínált megoldásokat a három terület gyakorlati találkozásából eredő kihívások megoldására.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 1460

Balogh-Békési Nóra: Néhány gondolat az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálatáról. Nr. 2021/09.

A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény megváltoztatta a normakontroll korábbi rendjét és a bíróságnak adott normakontroll hatáskört az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálatára. Ez valójában több hatáskört is jelent, és mindegyik megjelenik az Alaptörvényben. A bíróságok feladatait részletező 25. cikk (2) bekezdésében találjuk egyrészt az önkormányzati rendeletek utólagos normakontrollját, másrészt a törvényen alapuló önkormányzati rendeletalkotás elmulasztásának megállapítását, az önkormányzati feladat- és hatáskört részletező 32. cikk (5) bekezdésében pedig a rendeletpótlási eljárást.

A 2012 óta eltelt közel egy évtized elegendő lehet ahhoz, hogy az eddigi működés áttekintve gyors mérleget vonjunk. Megállapíthatjuk, hogy az önkormányzati rendeletek rendes bíróság által végzett normakontrollja szervesen beépült a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (Bszi.) által létrehozott kúriai Önkormányzati Tanács munkája útján a közigazgatási bíráskodás egészébe.

A tanulmány áttekintést ad az alkotmányos alapokról, az eddigi működés alapján felvázolja a jellemző ügytípusokat és végül néhány eljárási kérdésre is kitér.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 1441

Szalai Ildikó: Érdekek harca? - A beruházásvédelmi jog labilis egyensúlyi helyzete. Nr. 2021/8.

E tanulmány a beruházásvédelmi jog morális értékelésével mutatja be annak jelenkori irányvonalát. A téma vizsgálata, alapul véve sajátosságait, a jogi rezsim fő területére összpontosít, nevezetesen a jelenkori bi- és multilaterális szerződések anyagi és eljárásjogi rendelkezéseinek felülvizsgálatára. Kiindulópontként a modern beruházási jog evolúciójának rövid szemléltetése szolgál, ami rámutat arra, hogy a neoliberalista ideológiának milyen kihatása volt a jelenkori jogi szabályozásra, a jogosultak és kötelezettek egyensúlyi helyzetére. Ennek alapját az a feltételezés adja, miszerint a nemzetközi beruházási jog egy igazságosan lefektetett rendszer alapjait hordozza magában, azonban az eltérő érdekeket képviselő szereplők láttán, e tézis pragmatikája napjainkban erősen kérdéses. Kérdések merülhetnek fel a szándékegységet szerződésbe foglaló államok egymás közötti helyzetének tisztázása kapcsán, de abban is, hogy a szerződésekbe foglalt jogosultságok és kötelezettségek milyen arányban oszlanak meg a fogadó államok és külföldi beruházók között és milyen befolyással bírnak az egyes állampolgárok életére. Többszörösen eltérő pólusok találkozóhelye ez, ahol az érdekek egy mederben tartásához kellő és megfontolt jogi szabályozás szükséges.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 1528

OROSZI Fanni: The Hungarian Competition Authority’s Facebook case: right or wrong approach? Nr. 2021/7.

Big data is becoming the center of attention of many competition authorities in recent times, and the Hungarian Competition Authority is no exception to that. The paper takes a closer look at the Hungarian Competition Authority’s competition supervision procedure the subject of which was the social media platform provider Facebook and whether its communication regarding its services being “free” constitute in any way an unfair commercial practice. The paper proposes an alternative approach as regards the legal basis that the Hungarian Competition Authority could have taken when bringing its decision.

The working paper is available for download here.

  • Hits: 1482