In the judicial practice of defamation and slander, the double perception of honor prevails. In the context of the factuality, the judicial practice insists on an own concept of honor, despite of the predominancy of constitutional requirements. However, this perception in the significant part of the manifestations does not agree with the concept of honor of the protected legal interest. The Supreme Court confirmed this duality in a number of decisions, emphasizing that the allegement (rumor etc.) from the criminal act, the contention must be examined in itself and not in a fundamental right relation (Judicial Decision No. 2013.8.204). In my view, besides that the legal practice attributes two kinds of meanings to the concept, other concerns can also be highlighted with this approach.

The working paper is available for download here.

The announcement concerning the Super League project of elite European football clubs resulted in a spectacular frenzy in the world of football and even outside of it back in April 2021. Nevertheless, after a few days the whole initiative seemed to collapse, nine out of the 12 founding clubs seemed to deeply regret their participation in the project and UEFA seemed to emerge victoriously from the fight. Case C-333/21 before the Court of Justice of the European Union is the still on-going legal battle between the same parties and it might still have a long lasting effect on European football. This opinion takes a closer look at the actual provisions relevant for the competition law assessment of this dispute and discusses the most relevant aspect of the case.

The working paper is available for download here.

A digitalizáció napjainkban életünk számos szegmensében szerepet játszik, amely azzal jár, hogy egyre több személyes adat kerül összegyűjtésre és felhasználásra nap mint nap. Ezek a személyes adatok egyfajta gazdasági értékkel is rendelkeznek, mely tényezőként szerepet játszhat különféle versenyjogi és fogyasztóvédelmi kérdésekben is. Mind a versenyjog, mind a fogyasztóvédelem új kihívások elé néz tehát az adatvédelem területén. Cikkemben vizsgálom mind az Európai Unió, mind a tagállami versenyhatóságok különböző területek ötvözésével hozott döntéseit és az akadémia által kínált megoldásokat a három terület gyakorlati találkozásából eredő kihívások megoldására.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény megváltoztatta a normakontroll korábbi rendjét és a bíróságnak adott normakontroll hatáskört az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálatára. Ez valójában több hatáskört is jelent, és mindegyik megjelenik az Alaptörvényben. A bíróságok feladatait részletező 25. cikk (2) bekezdésében találjuk egyrészt az önkormányzati rendeletek utólagos normakontrollját, másrészt a törvényen alapuló önkormányzati rendeletalkotás elmulasztásának megállapítását, az önkormányzati feladat- és hatáskört részletező 32. cikk (5) bekezdésében pedig a rendeletpótlási eljárást.

A 2012 óta eltelt közel egy évtized elegendő lehet ahhoz, hogy az eddigi működés áttekintve gyors mérleget vonjunk. Megállapíthatjuk, hogy az önkormányzati rendeletek rendes bíróság által végzett normakontrollja szervesen beépült a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (Bszi.) által létrehozott kúriai Önkormányzati Tanács munkája útján a közigazgatási bíráskodás egészébe.

A tanulmány áttekintést ad az alkotmányos alapokról, az eddigi működés alapján felvázolja a jellemző ügytípusokat és végül néhány eljárási kérdésre is kitér.

A műhelytanulmány letölthető innen.