Napjaink egyik sokakat foglalkoztató jogi szabályozási kérdése, hogy bizonyos veszélyhelyzek, mint például a Korona-vírus járvány esetén, a végrehajtó hatalmat gyakorló Kormány milyen jogi felhatalmazás alapján és milyen speciális szabályok alkalmazásával veheti át a Parlament jogalkotó hatásköreit. E kérdés alapvető fontosságú, hiszen a jogállamiság egyik alapvető eleme a hatalommegosztás elve, amely szerint a végrehajtó és a törvényhozó hatalom elkülönűl egymástól – és természetesen a bírói hatalmi ágtól is –, azonban előfordulhatnak olyan speciális jogrend alkalmazását igénylő helyzetek, amelyek az általános hatalommegosztási elv alkalmazásának átmeneti felfüggesztését teszik szükségesé. Jelen dolgozat e kérdéskört a svájci és a magyar szabályozási példák áttekintésével elemzi.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Az Európai Unió jogforrási rendszerének érdekes, ugyanakkor keveset kutatott elemét képezik a tagállamok közös alkotmányos hagyományai. Az „alkotmányos identitásra” hivatkozó egyre jelentősebb tagállami (jog)gyakorlat fényében érdemes újra felfedezni ezt az európai jogfejlődésben oly fontos szerepet betöltött jogforrást, mely a legújabb joggyakorlat alapján a tagállami érdekek és értékek mentén is instrumentalizálható. Az alábbi írás a tagállamok közös alkotmányos hagyományai mint jogforrás megjelenését, legfőbb jellemzőit, valamint a benne rejlő integrációs lehetőségeket mutatja be röviden.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Amongst the primary sources of lex Laetoria, a Roman act from around the turn of the 3rd and 2nd centuries BC, granting additional protection to adults under the age of 25, a Greek papyrus (BGU II 378) comes up as a document preserving the name of the act. This papyrus is remarkable from a legal point of view: it contains a petition for the suspension of execution related to a contract of loan. In the text, the petitioner supports his claim with the fact that a key written document, a khirographum, in which he admits his obligation to pay was a result of an act of extortion. Beyond the actual case, this papyrus is significant because it outlines the social and economic milieu of the Roman world in Egypt around the 2nd century AD. Through the examination and analysis of the case in this papyrus, we get closer to the everyday reality of Roman law. The characters involved in the case bear Roman names, the case takes place in the Faiyum Oasis, in Egypt, the correspondence is in Greek and Roman law measures are used to settle the dispute. We sense multiculturalism in this one document, without the disturbing feeling of having lost or altered something important which may contribute to our specific character. In other words, we see an example of how Rome had managed to handle herself as an Empire.

This short paper is aiming to give a glimpse of this multicultural approach of Roman law in action through the analysis of the case in the papyrus BGU II 378.

The working paper is available for download here.

Bitter human experience is that those closest can hurt us the most, while this is part of life, extreme cruelty and causing dignitary harm has its legal response. In marriage there are explicit legal obligations the breach of which might result in marital breakdown. Some of these used to be criminal offences and fault grounds for divorce, nowadays their legal value is a question. A number of jurisdictions are beginning to find personal injury claims as a possible legal response for these infringements.

The working paper is available for download here.