Oroszi Fanni: A versenyjog, a fogyasztóvédelem és az adatvédelem lehetséges találkozási pontjai a digitalizáció korában. Nr. 2021/10

A digitalizáció napjainkban életünk számos szegmensében szerepet játszik, amely azzal jár, hogy egyre több személyes adat kerül összegyűjtésre és felhasználásra nap mint nap. Ezek a személyes adatok egyfajta gazdasági értékkel is rendelkeznek, mely tényezőként szerepet játszhat különféle versenyjogi és fogyasztóvédelmi kérdésekben is. Mind a versenyjog, mind a fogyasztóvédelem új kihívások elé néz tehát az adatvédelem területén. Cikkemben vizsgálom mind az Európai Unió, mind a tagállami versenyhatóságok különböző területek ötvözésével hozott döntéseit és az akadémia által kínált megoldásokat a három terület gyakorlati találkozásából eredő kihívások megoldására.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 912

Balogh-Békési Nóra: Néhány gondolat az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálatáról. Nr. 2021/09.

A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény megváltoztatta a normakontroll korábbi rendjét és a bíróságnak adott normakontroll hatáskört az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálatára. Ez valójában több hatáskört is jelent, és mindegyik megjelenik az Alaptörvényben. A bíróságok feladatait részletező 25. cikk (2) bekezdésében találjuk egyrészt az önkormányzati rendeletek utólagos normakontrollját, másrészt a törvényen alapuló önkormányzati rendeletalkotás elmulasztásának megállapítását, az önkormányzati feladat- és hatáskört részletező 32. cikk (5) bekezdésében pedig a rendeletpótlási eljárást.

A 2012 óta eltelt közel egy évtized elegendő lehet ahhoz, hogy az eddigi működés áttekintve gyors mérleget vonjunk. Megállapíthatjuk, hogy az önkormányzati rendeletek rendes bíróság által végzett normakontrollja szervesen beépült a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (Bszi.) által létrehozott kúriai Önkormányzati Tanács munkája útján a közigazgatási bíráskodás egészébe.

A tanulmány áttekintést ad az alkotmányos alapokról, az eddigi működés alapján felvázolja a jellemző ügytípusokat és végül néhány eljárási kérdésre is kitér.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 963

Szalai Ildikó: Érdekek harca? - A beruházásvédelmi jog labilis egyensúlyi helyzete. Nr. 2021/8.

E tanulmány a beruházásvédelmi jog morális értékelésével mutatja be annak jelenkori irányvonalát. A téma vizsgálata, alapul véve sajátosságait, a jogi rezsim fő területére összpontosít, nevezetesen a jelenkori bi- és multilaterális szerződések anyagi és eljárásjogi rendelkezéseinek felülvizsgálatára. Kiindulópontként a modern beruházási jog evolúciójának rövid szemléltetése szolgál, ami rámutat arra, hogy a neoliberalista ideológiának milyen kihatása volt a jelenkori jogi szabályozásra, a jogosultak és kötelezettek egyensúlyi helyzetére. Ennek alapját az a feltételezés adja, miszerint a nemzetközi beruházási jog egy igazságosan lefektetett rendszer alapjait hordozza magában, azonban az eltérő érdekeket képviselő szereplők láttán, e tézis pragmatikája napjainkban erősen kérdéses. Kérdések merülhetnek fel a szándékegységet szerződésbe foglaló államok egymás közötti helyzetének tisztázása kapcsán, de abban is, hogy a szerződésekbe foglalt jogosultságok és kötelezettségek milyen arányban oszlanak meg a fogadó államok és külföldi beruházók között és milyen befolyással bírnak az egyes állampolgárok életére. Többszörösen eltérő pólusok találkozóhelye ez, ahol az érdekek egy mederben tartásához kellő és megfontolt jogi szabályozás szükséges.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 1098

OROSZI Fanni: The Hungarian Competition Authority’s Facebook case: right or wrong approach? Nr. 2021/7.

Big data is becoming the center of attention of many competition authorities in recent times, and the Hungarian Competition Authority is no exception to that. The paper takes a closer look at the Hungarian Competition Authority’s competition supervision procedure the subject of which was the social media platform provider Facebook and whether its communication regarding its services being “free” constitute in any way an unfair commercial practice. The paper proposes an alternative approach as regards the legal basis that the Hungarian Competition Authority could have taken when bringing its decision.

The working paper is available for download here.

  • Találatok: 1184

OROSZI Fanni: Possible theories of harm as regards Amazon’s business practices. Nr. 2021/6.

In the paper I take a look at what competition law infringements could Amazon possibly be found to be in breach of, and I also describe what we know so far of the European Commission’s two cases involving Amazon. Based on the public information available so far as regards the two cases of the European Commission (Amazon Marketplace and Amazon Buy Box cases), it seems that they are both centered around leveraging of market power by some kind of preferential treatment, be it towards Amazon itself or its FBA sellers, however, the rest is yet to come.

The working paper is available for download here.

  • Találatok: 1155