Szilágyi Pál: A new nail in the coffin: the Booking.com judgement of 2020. Nr. 2020/14.

The short working paper looks at the recent Booking.com judgement of the ECJ (C-59/19. Wikingerhof GmbH & Co. KG v Booking.com BV. ECLI:EU:C:2020:950) and after a short introduction to recent problems regarding OTAs, the working paper argues that the ECJ has established a very important principle which might lead to more claims against a dominant travel platform, thereby leading to a possible remedy on the digital travel market via private actions. 

The working paper is available for download here.

 
  • Találatok: 1284

Erdődy János: A P. OXY. X, 1274 ÉS A LEX LAETORIA. Nr. 2020/13.

A lex Laetoria primér forrásai között Tabula Heracleensis, másként lex Iulia municipalis (vö. FIRA I, 112), a Codex Theodosianus egy textusa (C. Th. 8, 12, 2), tovább a BGU II 378 és a BGU II 611, valamint a P. Oxy. X, 1274 és XVII, 2111 papiruszok szövegei bírnak különös jelentőséggel. Az utóbbi két papirusz vizsgálata a romanista szakirodalomra nem jellemző, egyedül Yan Thomas foglalkozott velük, ő is kizárólag a törvény elnevezésének kérdésével összefüggésben.

A jelen tanulmányban vizsgált P. Oxy. X, 1274 szövege kapcsán érdekes kérdés, hogy a BGU II 378 szövegéhez hasonlóan rekonstruálható-e egy olyan konkrét, egyedi eset, amelynek keretében a lex Laetoriára hivatkozás döntő fontosságú. A papirusz szövege egy özvegyasszony beleegyező nyilatkozatát tartalmazza, amely alapján a dokumentumban megjelölt képviselő az illetékes alexandriai hatóság előtt eljárhat az özvegy, valamint neki az örökhagyóval közös fia mint az örökhagyó örököse nevében. A lex Laetoria említése az örökös kapcsán jelenik meg a szövegben: a törvény hatálya kiterjed az örökösre. A tanulmányban vizsgált kérdés az, hogy ennek a hagyatéki leltár összeállítása, illetve a hagyatéki vagyon értékének megállapítása szempontjából volt-e jelentősége.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 1191

Balogh-Békesi Nóra: A hatékony jogvédelem egyes garanciái a közigazgatási perjogban. Nr. 2020/12.

A tanulmány célja, hogy vázlatosan bemutassa a közigazgatási perjog egyes jogintézményeit a hatékonyság szempontjából. Így szól a közigazgatási perjog egységességéről, a közigazgatási jogvitáról, a bíróság döntéshozatali lehetőségeiről ehhez kapcsolódva a mintaperekről. A tanulmány a hatékonyságot szolgáló egyes konkrét jogintézmények közül érinti az az azonnali jogvédelmet és a teljesítési bírságot.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 1358

Varga Réka: A Hegyi-Karabahban folyó konfliktus: nemzetközi jogi minősítés és a magyar álláspont. Nr. 2020/11.

Hegyi-Karabahban idén szeptemberben fellángoltak a harcok. A konfliktus gyökerei az 1990-es, sőt, az 1920-as évekre tekintenek vissza. A hírekben megjelentek szerint felvetődött háborús bűncselekmények gyanúja: egy videófelvétel tanúsága szerint azeri katonák kivégeztek két, katonai egyenruhás örmény férfit.[1] A nemzetközi jog szabályai szerint a konfliktus okától és az agresszor fél kilététől függetlenül a harcok során a hadijogi szabályokat minden félnek be kell tartania. Fegyvertelen emberek megölése tilos, háborús bűncselekményt valósíthat meg. Az Európa Tanács vizsgálja a történteket emberi jogi visszaélések miatt. A konfliktussal kapcsolatos magyar hivatalos álláspont Azerbajdzsán területi integritását hangsúlyozza, mely következetes folytatása az 1990-es évek elején képviselt magyar álláspontnak és megfelel a nemzetközi jog általános alapelveinek.

 A műhelytanulmány letölthető innen.

[1] https://www.bbc.com/news/world-europe-54645254 magyar hírekbe átvette pl: https://index.hu/kulfold/2020/10/24/hegyi-karabah_video_kivegzes/

  • Találatok: 1249

Halász Zsolt: VESZÉLYHELYZET SZABÁLYOZÁSÁNAK EGYES PÉLDÁI. Nr. 2020/10.

Napjaink egyik sokakat foglalkoztató jogi szabályozási kérdése, hogy bizonyos veszélyhelyzek, mint például a Korona-vírus járvány esetén, a végrehajtó hatalmat gyakorló Kormány milyen jogi felhatalmazás alapján és milyen speciális szabályok alkalmazásával veheti át a Parlament jogalkotó hatásköreit. E kérdés alapvető fontosságú, hiszen a jogállamiság egyik alapvető eleme a hatalommegosztás elve, amely szerint a végrehajtó és a törvényhozó hatalom elkülönűl egymástól – és természetesen a bírói hatalmi ágtól is –, azonban előfordulhatnak olyan speciális jogrend alkalmazását igénylő helyzetek, amelyek az általános hatalommegosztási elv alkalmazásának átmeneti felfüggesztését teszik szükségesé. Jelen dolgozat e kérdéskört a svájci és a magyar szabályozási példák áttekintésével elemzi.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 1211