Béla Pokol: The Juristocratic Form of Government and its Structural Issues. Nr. 2016/9.

Activism is the most widespread criticism over the activities of the constitutional courts. This means partly the exceeding of their authority given by the written provisions of the Constitution and, on the other hand, the downgrading of the democratic parliamentary majority and the will of millions of citizens who elect this majority. However, if we go beyond the widespread and recurring indignation, and we level-headedly look at the provisions of constitutions created in the recent decades, then it can be noted that these constitutions and the laws on the constitutional court themselves raise them to the level of the supreme organs of state power. In this way, the activism of the constitutional courts has partly become legalized and their power is wide ranging in order to limit the legislation and the will of the citizens expressed in the elections. It appears that this new, powerful actor in state power cannot be captured within the old forms of government (presidentialism or parliamentarism) because it bursts these old frameworks. Beyond these old forms, the study therefore proposes to introduce a new form of government based on the wide-ranging power of the constitutional court. As the most important structural issues of this new form of government, four aspects are analyzed: 1) the degree of the monopolized access of the constitutional court to the constitution; 2) the breadth of the constitutional interpretative power given by the general formulas of the constitutional text; 3) the speed of activation of its power when it comes to the annulment of Parliamentary acts; 4) and finally the term of office of the constitutional judges which separates them from being re-elected by the political actors. 

pdfThe working paper is available to download here.

  • Találatok: 7289

Pokol Béla: A jurisztokratikus kormányforma és szerkezeti kérdései. Nr. 2016/8.

Az aktivizmus az egyik legelterjedtebb kritika az alkotmánybíróságok tevékenysége felett, mely egyrészt az írott alkotmány rendelkezéseinek túllépését és az alkotmánybíráskodás hatalmának túlfeszítését kárhoztatja, másrészt a demokratikus törvényhozási többség és az őket megválasztó állampolgári milliók akaratának háttérbeszorítását bírálja. Ha azonban túllépünk a sokszoros méltatlankodáson, és az vesszük érzelemmentesen szemügyre, hogy az utóbbi évtizedekben létrehozott alkotmánybíróságokat hatáskörrel ellátó új alkotmányok maguk emelik fel őket a legfőbb államhatalmi szervek szintjére, illetve az alkotmányt konkretizáló alkotmánybírósági törvények maguk is széles hatáskört adnak az alkotmánybíróságoknak a törvényhozás korlátozása és a választásokon kifejezett állampolgári akarat félretolására más politikai prioritások érdekében, akkor felmerül, hogy e legalizált új, nagyhatalmú közjogi szereplőt az eddigi kormányformákba már nem lehet befogni, mert ez szétfeszíti ezek kereteit. A tanulmány ezért az eddig megfogalmazott kormányformák mellé a jurisztokratikus kormányforma új kategóriáját javasolja bevezetni. Ennek szerkezeti kérdéseit négy aspektusban látja elemezhetőnek: az alkotmányhoz való hozzáférés monopolizáltságának foka szerint, az alkotmányszöveg általános formulái által adott alkotmányértelmező hatalom szélessége szerint, az alkotmánybírósági törvénymegsemmisítési jogkör aktiválásának gyorsasága szerint, és végül az alkotmánybíróság megbízási ciklusának elszakítottságának foka szerint a bírákat újraválasztó politikai grémiumoktól a megbízás időtartama által meghatározva.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 2985

Szabó Endre Győző: A kétoldalú piacok elméletének kapcsolata a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesítésével a Google ítélet fényében. Nr. 2016/7.

Az Európai Unió adatvédelmi szabályozása alkalmazandó az online szolgáltatások esetében is. Ezek a szabályok az adatalanyok (felhasználók) védelmében azonban csak akkor játszanak szerepet, ha valamelyik tagállam joghatósága megállapítható. A Google kereső tevékenységét vizsgáló ítéletében az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a cég adatkezelőnek minősül, és akkor is alkalmazandó az uniós jog (a spanyol nemzeti szabályokon keresztül), amennyiben a kereső egyébként a spanyol piacon csak a reklámtevékenységét szolgáló leányvállalatán keresztül van jelen. A kétoldalú piac elméletét felhasználva az EUB arra a következtetésre jut, hogy mivel a keresőmotor üzemeltetése és a reklámok értékesítése egyazon piacnak tekintendő, ezért a piac két oldalához tartozó adatkezeléseket is egységesen kell megítélni. Erre alapozva az európai adatalany igényelheti a kereső szolgáltatótól, hogy a nevére rákereső felhasználóknak bemutatott találati listából távolítsák el azokat a linkeket, amelyek az igénylő magánélete szempontjából már nem relevánsak. Várható, hogy az ítélkezési gyakorlatban a kétoldalú piacok elmélete a jövőben is szerepet fog játszani, adott esetben az európai joghatóságot is megalapozó kritérium megállapításához vezethet.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 2816

Botond Horváth – Tihamér Tóth: Antitrust cases in the financial services sector - an overview of seminal Hungarian and EU cases. Nr. 2016/6.

Article 101 TFEU and Tpvt. 11. § prohibit anti-competitive agreements, concerted practices and decisions of associations of undertakings if they aim or have the effect to restrict, distort or eliminate competition. EU law shall be applied if the action may have an effect on trade between Member States. Our paper gives an overview of the most important decisions adopted by the EU Commission and the Hungarian Competition Authority (Gazdasági Versenyhivatal: GVH) of the past five years in Hungary and the EU.

pdfThe working paper is available for download here.

  • Találatok: 3205

Wágner Tamás: Aranyrészvények és az Európai Unió. 2016/5.

A ’90-es években, illetve a 2000-es évek első felében komoly viták folytak az aranyrészvényekkel kapcsolatban. Ugyanis számos tagállam, köztük Magyarország jogrendszere is tartalmazta ezt a jogintézményt. A fő kérdés az volt, hogy mindez összeegyeztethető-e az uniós jogrenddel. Az elméleti vitákat az Európai Bíróság ítéletei döntötték el, melyek következtében az a nézet terjedt el a köztudatban és a jogirodalomban, hogy az aranyrészvényeknek nincs helyük a 4 szabadságra épülő Európai Unióban. Ezt támasztotta alá ugyanis, hogy az ítéletek nyomán a legtöbb állam feladta álláspontját, s kivezette jogrendszeréből az aranyrészvényeket. Azonban ez a feltételezés túlságosan leegyszerűsítő, számos tényezőt nem vesz figyelembe. Éppen ezért ebben a tanulmányomban arra törekszem, hogy ezt a képet árnyaljam, s rámutassak arra, hogy az Európai Bíróság által megszabott feltételek mentén igenis van létjogosultsága ennek a jogintézménynek. Emellett arra is választ keresek, hogy vajon milyen okok késztették arra az államokat, hogy ilyen eszközt bevezessenek. Ugyanis ahogy arról később beszélni fogok, furcsa kettőség jellemzi az aranyrészvényeket: bennük testesül meg a magántulajdon és az állami tulajdon örökös harca.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 2751