Skip to main content

Varga Zs. András: Állam és közigazgatás az Alaptörvényben. Nr. 2016/25.

Az Alaptörvény a rendszerváltozás, a magyar alkotmányos hagyomány, a magyar alkotmányjogi szabályozás és a magyar jogalkalmazói gyakorlat közös, szimbolikus, normatív és politikai metszéspontjában jelent meg alig több mint öt évvel ezelőtt. . Ha tehát az állam – a magyar állam – és a közigazgatás – a magyar állami hatalomgyakorlás – alaptörvényi megjelenését kívánjuk bemutatni, akkor több szempontot kell szemünk előtt tartanunk (normatív, szociológiai, történeti). A többszempontú megközelítés arra enged következtetni, hogy államtudományi – és talán természetjogi értelemben is – az Alaptörvénnyel valósul meg, de legalábbis ekkor fejeződik be a rendszerváltozás.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 3361

Kurunczi Gábor: A fővárosi közgyűlés megválasztásának választójogi anomáliái. Nr. 2016/24.

2014 a választások éve volt Magyarországon. A rendszerváltás óta nem fordult elő ugyanis olyan, hogy egy naptári éven belül három különböző országos szintű választást tartottak volna hazánkban. Az Alaptörvény elfogadása egyértelműen szükségessé tette – annak ellenére, hogy az Alaptörvény nem tartalmaz a parlament létszámára vonatkozó szabályt – új választási törvény megalkotását. A gyökeresen átalakított parlamenti választási szabályok szerint megtartott országgyűlési választásokkal szemben azonban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övt.) módosítását az Alaptörvény hatályba lépése nem indokolta. Ennek ellenére 2014-ben az újonnan megalakuló Országgyűlés egyik első lépéseként jelentős mértékben módosította az Övt.-t, elsősorban annak a fővárosi közgyűlés megválasztására vonatkozó szabályait, amivel szemben számos szakmai, illetve politikai kritika fogalmazódott meg.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 3340

Orbán Endre: A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panaszok tapasztalatai. Nr. 2016/20.

Jelen írás arra vállalkozik, hogy értékelje az Alkotmánybíróság új hatáskörének, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti „valódi“ alkotmányjogi panasznak az intézményi jelentőségét, valamint a bevezetése óta eltelt néhány éves alkotmánybírósági gyakorlatot. Ennek keretében a dolgozat négy tézisszerűen megfogalmazott kijelentés köré szerveződik. A tanulmány először azt járja körbe, hogy az Alaptörvénnyel létrejött új közjogi rendszer megváltoztatta az Alkotmánybíróságnak az államhatalmi ágak rendszerében betöltött szerepét, amelynek oka a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése. Ezt követően a valódi alkotmányjogi panasz jellege mint utólagos, jogorvoslati jellegű mechanizmus kerül az elemzés homlokterébe. Következő szempontként a dolgozat amellett kíván érvelni, hogy az alkotmányjogi panasz bevezetésével egy új jogág körvonalai látszanak kirajzolódni: az alkotmány eljárásjogé.

És végül egy, az alkotmánybírósági döntésekben többféleképpen megfogalmazott tétel kerül a vizsgálat fókuszába, amely szerint az Alkotmánybíróság nem „szuperbíróság".

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

 

  • Hits: 4172

Szilágyi Pál: Csoportos keresetek az Egyesült Királyság antitröszt jogában. Nr. 2016/19.

Az Európai Unióban a folyamatosan emelkedő bírságok ellenére is nő a felderített jogsértések száma, amely előrevetítette, hogy a szankciórendszer átgondolásra, esetleg bővítésre szorul. A számos kísérlet egyike e téren a folyamatban lévő szabályozás a magánjogi jogérvényesítés elterjesztése érdekében. Ebbe a folyamatban illeszkedik a csoportos keresetek lehetővé tétele az Egyesült Királyságban is. A rövid műhelytanulmány - folyamatban lévő kutatás részeként - röviden áttekinti a 2015 őszén bevezetett újításokat.

Jelen tanulmány a 2015/19. sz. műhelytanulmány aktualizált változata.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 3543

More Articles …