Szilágyi Pál: Csoportos keresetek az Egyesült Királyság antitröszt jogában. Nr. 2016/19.

Az Európai Unióban a folyamatosan emelkedő bírságok ellenére is nő a felderített jogsértések száma, amely előrevetítette, hogy a szankciórendszer átgondolásra, esetleg bővítésre szorul. A számos kísérlet egyike e téren a folyamatban lévő szabályozás a magánjogi jogérvényesítés elterjesztése érdekében. Ebbe a folyamatban illeszkedik a csoportos keresetek lehetővé tétele az Egyesült Királyságban is. A rövid műhelytanulmány - folyamatban lévő kutatás részeként - röviden áttekinti a 2015 őszén bevezetett újításokat.

Jelen tanulmány a 2015/19. sz. műhelytanulmány aktualizált változata.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 2877

András Zs. Varga: Constitutional identity and judgements of the ECtHR. Nr. 2016/16.

One of the recent challenges regarding the legislation and jurisdiction of the different European institutions – of the European Union and of the Council of Europe – is the sharpening conflicts among them and the Member States. The question of final appreciation of constitutional conflicts, particularly conflicts based on or deducted to human rights is essential and important. The question is the following: what can a state or its Constitutional Court do if it finds that a judgement of an international court (the ECJ or the ECtHR) is contrary to the Constitution? Such conflicts are observed also between the ECJ (Opinion 2/2013) and the ECtHR (Bosphorus presumption). The answer cannot avoid the fundamental principle that the rule of law and primacy of international law requires that judgements of international courts are observed and enforced. But if there is no instrument to correct inappropriate international judgments, if there is no balance to the unlimited power of international courts that expropriate legislation, if constitutional courts are mere servants of international courts than arbitrariness is faced.

pdfThe working paper is available for download here.

  • Hits: 4051

Hajas Barnabás: A GYÜLEKEZÉSI JOG KORLÁTAINAK EGYES ELMÉLETI KÉRDÉSEIRŐL ÉS BÍRÓSÁGI GYAKORLATÁRÓL. Nr. 2016/15.

A gyülekezési jog korlátainak (általános korlátok, megtiltási okok, feloszlatási okok) bírói és alkotmánybírósági gyakorlatának elemzése elengedhetetlen az alapjog gyakorlati érvényesülésének vizsgálatához. E korlátok megítélése az elmúlt öt-hat évben a joggyakorlatban folyamatosan és jelentősen változott, melynek során egyszerre volt jelen az aktivizmus (kvázi-megtiltási okok kialakítása) és a megszorító értelmezés (a Gytv. megtiltási okainak értékelése során). Az elmúlt évek eseti döntései több kérdést tesznek fel, mint amennyit megválaszolnak: Mennyiben tekinthető a gyülekezési joggyakorlat töretlennek? Levezethetőek-e további megtiltási okok? Mennyiben adhatnak teret a kreatív jogalkalmazásnak a megtiltási okok? Mi a viszonya az általános korlátoknak és a megtiltási okoknak? Megalapozzák az Alaptörvény közösségek, és tagjaik méltóságának védelmét biztosító rendelkezései a gyülekezési jog korlátozását?

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 2992