Szalai Ákos: A büntetőjog közgazdasági elemzése. Nr. 2018/16.

Gary S. Becker 1968-ban jelentette meg Bűn és bűnhődés: Egy közgazdasági megközelítés című cikkét, amellyel a büntetőjog joggazdaságtani elemzése útjára indult. Az elmúlt öt évtizedben az irányzat a büntetőjog és a büntetőjoghoz kapcsolódó jogterületek (eljárásjog, a bűnüldöző szervek működését és az ügyvédi munkát meghatározó szabályok, stb.) sok kérdését vizsgálat tárgyává tette. Ezek eredményeit foglalja össze röviden ez az írás.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 2072

Erdődy János: IUS NATURALE AND NATURALIS RATIO. AN ATTEMPT OF SYNTHESIS? Nr. 2018/15.

The views concerning the Roman law concept of ius naturale basically come into two groups. Some authors accept the existence of ius naturale as practically binding law, whereas others regard it a pure philosophical Gedankenexperiment. This twofold state of ideas on ius naturale are fuelled for the most part by the contemporary Meinungsklima, though primary sources also raise some important issues of interpretation, increasing obscurity of this notion. It could therefore be set out to give a brief outline of the abstract approach and concept of ius naturale put forward by Ulpian at the beginning of the Digest.

A particularly interesting factor in close connection with this topic is the direct link made up between ius naturale and naturalis ratio, though this latter term is applied with regard to ius gentium. Consequently, in addition to considerations regarding ius naturale, it could likewise be worthwhile to try to point out how these two normative layers influence each other, and what consequences are drawn by secondary authors on this topic. When trying to collect the most common arguments and counter-arguments within this scope, a systematic understanding of both ius naturale and gentium is hopefully becoming eligible.

The working paper is available for download here.

  • Találatok: 2972

Varga Zs. András: Judicial reform – why and how? Nr. 2018/14

The main focus of the Venice Commission is on rule of law in general, but among the sub-topics, the Judiciary, judicial reforms, independence of the judiciary and of judges, role of constitutional courts, role and structure of judicial councils, administration of courts, relations among the judiciary, legislation and the executive are the most frequent issues. The cause of this distinguished attention is without doubts the role and stability of the judiciary in a democratic society governed by law.

If we look on the opinions of the Commission, we face that almost all of them gives answer to the question of how a judicial reform should be performed. But there is no answer to the question of why a need for judicial reform occurs from time to time if stability is so important. There is hardly such a reform in Western Europe, but it is more frequent in Central Europe and quite usual in the Balkans and in Eastern states. This paper tries to trace the direction of answers to this question.

The working paper is available here.

  • Találatok: 2143

Varga Zs. András: Törvényjavaslatok indokolása – az Alaptörvény hetedik módosításának 8. cikkéről. Nr. 2018/13.

Az Alaptörvény hetedik módosításának 8. cikke a bírói jogértelmezés szabályát, az Alaptörvény 28. cikkét módosítja. A módosítás nem új értelmezési szempontot határoz meg, hanem csak az egyik eddig is meglévő szempontot, a jogszabályok céljának megállapításához nyújt segítséget. Nem írja felül azt az eddigi szabályt, hogy az értelmezés során nem csak a jogszabályok céljára, hanem azoknak az Alaptörvénnyel való összhangjára is figyelemmel kell lenni. Szintén nem változtat az értelmezés utólagos (verifikáló) szabályán, miszerint annak eredménye nem állhat ellentétben a józan ésszel, a közjóval, illetve nem lehet erkölcstelen vagy gazdaságtalan. Elvi kérdésként merül viszont fel, hogy az új szabály textualista vagy originalista módszerre utal-e. Mindkét eset további megválaszolandó elvi és gyakorlati kérdésekhez vezet.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 2134

Pokol Béla: Künstliche Intelligenz: Die Entstehung einer neuen Seinsschicht? (KI – im Spiegel von Nicolai Hartmanns Ontologie). Nr. 2018/12.

The artificial intelligence in the functioning of modern societies is analysed in ontological cathegories based on the ontology of Nicolai Hartmann. By the enhanced artifial intelligence was not modified the hierarchy of the layers of being till now and machine intelligence can be seen as the enhancing of the special human forces. But if the autonom artificial intelligence could be self-organised in a digital platform completely in the future, then as a new evolutionary layer of being could be grasped theoretically. Its distinction from the exisiting layers of being would consist in the fact that this new layer could function without the substructure of the biological and mental entities, and that this new layer of being could intertwine with the physical being layer alone.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 1669