Az adóztatási hatalommal bíró állam és az adófizetők viszonya történelmileg egy hierarchikus kapcsolat, amelyben hagyományosan az állam, illetve az államot képviselő adóhatóság rendelkezett többletjogosultságokkal. A modern adórendszerekben a legutóbbi évtizedek jelentős változás következett be és kialakulófélben van egy alapvetően a partnerségen alapuló viszonyrendszer, amely nem a szankcionálással motivál adófizetésre, hanem a segítő, támogató koncepciójával. Az adójogviszony sok évszázados vertikális struktúrája horizontális irányba mozdult el. Az állami adóztatásnak emellett számos egyéb korlátja is van, amely korlátok jogokként jelennek meg adózói oldalon. Rövid értekezésemben ezen korlátokat érintőlegesen megemlítve kívánok rávilágítani az ebben rejlő anomáliákra, különös tekintettel a magyar adóeljárást illetően.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Jelen cikk a krízis kartellekkel kapcsolatos kérdéseket és versenyjogi gyakorlatot igyekszik röviden feltárni. Gazdasági válság idején bizonyos szektorok esetében a vállalkozások néha úgy próbálnak fennmaradni, hogy kartellt hoznak létre, amely azonban csak kivételes esetben igazolható. A cikk először áttekinti általánosságban a pénzügyi válság idején felmerülő általános problémákat, amelyek után részletesen foglalkozik a krízis kartellekkel, mint jelenséggel. Ezt követően ezen speciális megállapodásoknak a kialakulását foglalja össze, amely után az Európai Unióban felmerülő néhány jogeseten keresztül mutatja be azok természetét. Kitér az Európai Unió jelenlegi kartelleket érintő szabályozására, különösen a tilalom alóli mentesülés feltételeire. Végezetül az esetleges krízis kartellek lehetséges alternatíváit tekinti át.

A műhelytanulmány leölthető innen.

Ahhoz képest, hogy a szuverenitás változásaként meghatározható államudólás a nemzetközi jog alapvető intézményeit érinti, szabályrendszerének gyakorlati alkalmazása „ellentmondásos”  és „határozatlan”.  A szovjet államutódlással kapcsolatban is hasonló a helyzet: míg számos nemzetközi egyezmény sorsa megnyugtatóan rendezett, a természetes személyek életét közvetlenül is befolyásoló egykori szovjet-magyar kétoldalú kapcsolatokat szabályozó egyéb egyezmények mai alkalmazása kihívást jelenthet. A felmerülő kérdéseket az alábbiakban egy konkrét egyezmény és három szovjet utódállam példáján vizsgáljuk meg részletesen.  

Így a jelen tanulmány három kérdést válaszol meg:

The purpose of this paper is to give a general overview of the policy adopted by the European Union (EU) toward Western Sahara, with a particular focus on the Fisheries Protocol concluded by the EU and Morocco in 2013, which extends for another four-year term the 2007 Fisheries Partnership Agreement (FPA). After a brief introduction to the topic, the paper focuses on the Fisheries Protocol between EU and Morocco and offers a legal analysis of its compatibility with international law. In this respect, it examines the legal problems related to the 2007 Fisheries Protocol between Morocco and EU, with particular reference to the question of its territorial applicability. It also offers an insight into the question of sovereignty over natural resources in Western Sahara as well as the legal opinions adopted during the years by the European Parliament’s Legal Service. It then discusses the obligations of non-recognition of the EU and offers some concluding remarks.

The working paper is available for download here.