Jelen cikk a krízis kartellekkel kapcsolatos kérdéseket és versenyjogi gyakorlatot igyekszik röviden feltárni. Gazdasági válság idején bizonyos szektorok esetében a vállalkozások néha úgy próbálnak fennmaradni, hogy kartellt hoznak létre, amely azonban csak kivételes esetben igazolható. A cikk először áttekinti általánosságban a pénzügyi válság idején felmerülő általános problémákat, amelyek után részletesen foglalkozik a krízis kartellekkel, mint jelenséggel. Ezt követően ezen speciális megállapodásoknak a kialakulását foglalja össze, amely után az Európai Unióban felmerülő néhány jogeseten keresztül mutatja be azok természetét. Kitér az Európai Unió jelenlegi kartelleket érintő szabályozására, különösen a tilalom alóli mentesülés feltételeire. Végezetül az esetleges krízis kartellek lehetséges alternatíváit tekinti át.

A műhelytanulmány leölthető innen.

Ahhoz képest, hogy a szuverenitás változásaként meghatározható államudólás a nemzetközi jog alapvető intézményeit érinti, szabályrendszerének gyakorlati alkalmazása „ellentmondásos”  és „határozatlan”.  A szovjet államutódlással kapcsolatban is hasonló a helyzet: míg számos nemzetközi egyezmény sorsa megnyugtatóan rendezett, a természetes személyek életét közvetlenül is befolyásoló egykori szovjet-magyar kétoldalú kapcsolatokat szabályozó egyéb egyezmények mai alkalmazása kihívást jelenthet. A felmerülő kérdéseket az alábbiakban egy konkrét egyezmény és három szovjet utódállam példáján vizsgáljuk meg részletesen.  

Így a jelen tanulmány három kérdést válaszol meg:

The purpose of this paper is to give a general overview of the policy adopted by the European Union (EU) toward Western Sahara, with a particular focus on the Fisheries Protocol concluded by the EU and Morocco in 2013, which extends for another four-year term the 2007 Fisheries Partnership Agreement (FPA). After a brief introduction to the topic, the paper focuses on the Fisheries Protocol between EU and Morocco and offers a legal analysis of its compatibility with international law. In this respect, it examines the legal problems related to the 2007 Fisheries Protocol between Morocco and EU, with particular reference to the question of its territorial applicability. It also offers an insight into the question of sovereignty over natural resources in Western Sahara as well as the legal opinions adopted during the years by the European Parliament’s Legal Service. It then discusses the obligations of non-recognition of the EU and offers some concluding remarks.

The working paper is available for download here.

A hírnév- és becsületvédelem értelmezése a közéleti szereplést a hírnévvédelem hatókörét automatikusan csökkentő körülményként veszi figyelembe. Ezt követeli meg a demokratikus berendezkedés egyik alapvető játékszabálya; a közügyek nyílt vitatása egy bizonyos határig fontosabb érdek, mint a kritizált egyén személyiségi jogainak védelme. Az 1994 óta gyarapodó alkotmánybírósági gyakorlat, a rendes bíróságok döntései, a Ptk. 2013-as elfogadása által létrejött új szabályozás, valamint az alkotmányjogi panasz lehetőségének megnyílta nyomán sokasodó AB-döntések kirajzolják a terület legfontosabb kérdéseire adható azon válaszokat, amelyeket egy modern, a szólásszabadság és a személyiségi jogok egyensúlyának meghatározását célzó jogrendszerben a felmerülő kérdésekre adni lehet. Hosszú távra érvényes konklúzió a terület eleve mindenkor gyors változásai, valamint a 2018. nyári jogalkotási eredmények miatt a részkérdések tekintetében nem rögzíthető, de a személyiségi jogok védelme és a közügyek vitáinak szabadsága közötti egyensúly felállításához szükséges fő szempontok már azonosítottak, az egyes ügyek eldöntésekor alkalmazandó elvek pedig szilárd és kiforrott formában, kellő részletezettséggel állnak rendelkezésre. A tanulmány ezek áttekintését és rendszerbe gyűjtését célozza.

A műhelytanulmány letölthető innen.