Skip to main content

János Erdődy: Lex Laetoria: Why so difficult? Nr. 2020/04

Lex Laetoria as a piece of Roman legislation from around 200 BC ordered that adults under the age of 25, the so-called minores, while having full capacity, are granted additional legal protection in the form of a guardian (curator), and additionally a criminal action (actio poenalis), a presumable actio popularis, could be brought against the person who duped a minor in order to play upon their susceptibilities or naiveté. On the grounds of this law, further praetorian remedies were made eligible against the duper, with two different options: the one was exceptio, applicable in case of being sued for completion by the other party, whereas the other was in integrum restitutio, available in case of apparent damage of the minor in the absence of any other remedies, which practically referred to an after-completion phase of the contract in question.

This short paper is aiming to present lex Laetoria not from a scientific, but rather from an educational aspect, trying to outline some general difficulties of legal education, and many of the challenges realted to this particular legislative measure in Roman law. Through the presentation of a classical case, the case-based approach of Roman jurists could also be presented via this act, and the extensions carried out in praetorian edict.

The working paper is available for download here.

  • Hits: 3272

Liktor Zoltán Attila: Albert & Izabella – egy főhercegi pár Németalföldön (1598-1621) – Egy spanyol adomány és a Pragmatica Sanctio összefüggései. Nr. 2020/03.

A Magyar Királyság és a Habsburg-ház közötti 16-17. századi közjogi viszony tárgyalása tekintetében a hazai jogtörténetírásban szinte kizárólag „Bécs” és az ún. „osztrák ág” kerül szóba, miközben „Madrid” és az ún. „spanyol ág” szinte teljességgel kimaradnak. Pedig a dinasztia „spanyol ága” jóval nagyobb befolyást gyakorolt a korabeli közép-európai folyamatokra, mint azt a hazai irodalom eddig állította. Még számos olyan kérdés van, mint például a trónbetöltés rendjének „spanyol szálai”, amelyek mind a mai napig feltáratlanok. Ebben a tanulmányban egy spanyol adomány, III. Fülöp spanyol király végrendelete, egy a „két ág” között kelt örökösödési szerződés, valamint a Pragmatica Sanctio közötti összefüggéseket vizsgálom az eredeti források tükrében.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 3564

Szalai Ákos: A vagyon számbavételének alapproblémái és a jog. Nr. 2020/02.

Hogyan mérhető fel valakinek a vagyona? Miért akarjuk egyáltalán felmérni valakinek a vagyonát? Miért akarjuk felmérni egy vállalat vagyonát? Mennyiben és miért térnek el az egyes gazdasági, társadalmi szereplők céljai egy ilyen felméréskor? Hogyan teszi közzé egy gazdasági társaság évente az éves pénzügyi beszámolóit? Mik azok az elemek, amik az ő döntéseiktől függnek, amik miatt az egyes vállalatok adatai csak nehezen lesznek összehasonlíthatók? Mindenekelőtt: hogyan mérik a vállalatok a vagyonuk értékét ezekben a jelentésekben? Hogyan olvashatóak ezek a meglehetősen bonyolult adatsorok? (Az írás Szalai Ákos: Közgazdaságtani fogalmak és módszerek jogászoknak. Nr. 2019/09. közvetlen folytatása – annak 13. fejezeteként készült. De jelen formájában az annak fejezeteire való hivatkozásoktól megtisztított, önmagában is megálló szöveg.)

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 4187

Ujvári Blanka: A gyermekhontalanság megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályok – A gyermekhontalanság, mint a gyermek mindenekfelett álló érdekének antitézise. Nr. 2020/01.

Jelen tanulmányban ismertetésre kerül az állampolgársághoz való jog kiemelt szerepe, az állampolgárság megszerzésének alapelvei, valamint a hontalanság esetkörei. A cikk részletes elemzést ad a gyermekhontalanság megelőzése érdekében született nemzetközi jogi dokumentumokat illetően, különös tekintettel az ENSZ és az Európa Tanács égisze alatt keletkezett egyezményekre, valamint bemutatja a gyermekhontalanság megelőzésére szolgáló garanciákat.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 3195

Zakariás Kinga: Az elvi tételek kiemelésének kérdése az alkotmánybírósági gyakorlatban. Nr. 2019/10.

Az alkotmánybírósági esetjog átláthatóságát és megértését jelentős mértékben megkönnyíti az elvi tételek kiemelése, ezért a német Szövetségi Alkotmánybíróság minden határozata előtt feltünteti az elvi tételeket. Az Alkotmánybíróság a korai gyakorlatában kiemelte a döntései alapjául szolgáló elvi tételeket, az idei évben pedig ismét felmerült az elvi tételek kiemelése szükségességének kérdése. Ez a rövid írás azt mutatja be, hogy mit jelent az elvi tétel fogalma, milyen funkciókkal rendelkezik, és mi következik mindebből az elvi tételek alkotmánybírósági gyakorlatban való kiemelése esetén.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 3267